Tisztelt becsapott és újra kisemmizett bankok, ne a kormányra haragudjatok, hanem a tőle teljesen független Rogán Antalra!
Ki hitte volna, hogy a kormány tehetetlen a Fidesz-frakcióval szemben? Gondolta volna valaki, hogy a kormányt elvben támogató képviselők tetszésük szerint önkényeskedve hozzák a törvényeket? Én biztosan nem így láttam a helyzetet – mostanáig. De pénteken olvastam egy interjút a Portfolio.hu-n Orbán Gáborral, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, aki egyebek közt arról beszélt Csiki Gergelynek és Palkó Istvánnak, hogy „a kormány tartja magát az EBRD-vel [az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal] kötött februári szándéknyilatkozathoz”, így ahhoz is, hogy nem hoznak több olyan intézkedést, amely újabb terheket rak a pénzintézetekre. A kollégák itt közbevágtak:
„Amelyet viszont egyértelműen megszegnek azzal, hogy a Quaestor-kötvényesek kártalanításának a terhét a bankok vállára helyezik, nem?”
Az államtitkár válasza: „A Quaestor-törvényt egyéni indítványra fogadta el az Országgyűlés, elfogadását a kormány nem tudta közvetlenül befolyásolni.”
Hát igen. A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló javaslatot nem más nyújtotta be, mint Rogán Antal frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke, a legbefolyásosabb kormánypárti politikusok egyike. Aztán csatlakozott hozzá még néhány nagyágyú, köztük Gulyás Gergely, a törványalkotási bizottság elnöke. Igaz, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014-ben hivatalba lépve azt ígérte, hogy véget vetnek az egyéni és álegyéni törvényjavaslatok tobzódásának, de ez eddig se volt igaz. Ezt is benyújthatta volna a kormány, de nem tette.
Sőt még ki is vonta magát a felelősség alól. Ugyanis ha nem a kormány az előterjesztő, a házszabály szerint meg kell kérdezni az illetékes minisztert is. A törvényjavaslatot Rogán április 10-én, pénteken nyújtotta be, 13-án, hétfőn délután pedig a plenáris ülésen folyó vitában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ennyit volt képes nyilatkozni: „Az önálló képviselői indítvány benyújtása óta eltelt időben a kormány nem ülésezett, ezért a kormány nem tudta még megtárgyalni a törvényjavaslatot.” Egy ilyen lényegtelen ügyben miért is telefonálnák körbe a megérdemelt víkendjüket töltő kormánytagokat? De ezt a kedd délelőtti szavazásig se sikerült pótolni, amiből az következne, hogy a több mint százmilliárd forintot érintő üggyel a kabinet egyáltalán nem foglalkozott.
Vagyis mit akar velünk elhitetni Orbán Gábor államtitkár? Azt, hogy egy ilyen súlyú kérdés megoldását néhány kormánypárti képviselő a saját szakállára találta ki, és fogadtatta el mindenkivel. Még az ellenzékkel is, mert a végül meghozott törvényt csak öt független képviselő utasította el. Ezt kellene elhinnünk, miközben mindenki, aki egy kicsit is figyeli az országgyűlés működését, jól tudja, hogy a kormány ellenében nem születik ott semmi. Megjegyzem, ez tulajdonképpen természetes is a parlamenti demokráciában, akármilyen párt nyerte a választást: a kormány alapesetben a képviselők többségének támogatásával működik, ami azt is jelenti, hogy ez a többség nem vagy csak ritka és kivételes esetben megy szembe a kormány szándékával. 2010 óta pedig különösen így van ez. Az egyéni indítványok benyújtói gyakran strómanok – azt nem tudom, hogy most is így volt-e –, a bizottságok többszáz pontos „saját” módosító csomagokat szavaznak meg, amelyek valójában minisztériumi dolgozószobákban készültek, és kizárt dolog, hogy a Fidesz- és a KDNP-frakció megszavazna valamit, amiről a miniszterelnök vagy Lázár János megüzenné nekik, hogy ne tegyék. Például azért ne, mert ez ellentétes a kormány által aláírt megállapodással.
Tulajdonképpen az az elszomorító ebben, hogy itt van egy értelmes, szakmailag felkészült fiatalember, aki dolgozott a jegybankban és befektetési alapkezelőnél, elemző cégnél és az Európai Központi Banknál. 2013 tavaszán úgy lett államtitkár, hogy a politikához előtte nem volt közvetlen köze. Persze nyilván nem volt idegen tőle névrokonának és kabinetjének gondolkodásmódja, hiszen különben nem vállalta volna a megbízást, de talán maga is úgy képzelte, hogy ő a politikai tisztségben is szakember lesz.
Hát ez az, ami nem megy. A Portfolio jogos kérdésére nem jutott eszébe más válasz, mint egy átlátszó hazugság. Tisztelt becsapott és újra kisemmizett bankok, ne a kormányra haragudjatok, hanem a tőle teljesen független Rogán Antalra! És érezzetek részvétet a törvényhozást „közvetlenül” befolyásolni nem tudó szegény kormány iránt. Azt ne kérdezzétek meg, hogy legalább közvetve miért nem csinált valamit.