Nagyszerű Kapitalizmus blogunk még nagyszerűbb szerzője, Neocohn néhai Knézy Jenő legjobb pillanatait idézve kommentálja a vasárnapi veszprémi választás eredményét. „Szép volt, Zoli!” – írja örömtől elfúló klaviatúrával, mintha ez valami sportteljesítmény volna, csak azt nem tette hozzá, hogy sikerült az oxigénpalack nélküli csúcstámadás, pedig így lett volna kerek.

Mert ha már a fedettpályás urnábadobás hétvégi fordulójából egyéni teljesítményt ki kell emelni, akkor mindenképpen Orbán Viktoré érdemel említést. A miniszterelnök elérte, hogy jelen pillanatban annyira torkig vannak vele és rendszerével, hogy a nyolc éve masszívan fideszes vezetésű Veszprémben és a választókerületileg odatartozó kőjobbos peremvidékén kiütötték a kormánypárti jelöltet. Erről szólt a szavazás, és ezt jól látja Neocohn is. Amit nem lát jól, hogy jóvá lehet tenni, hogy kik támogatják az embert indulásának pillanatában.

A jeles blogger szerint ugyanis Szépvoltzoli személyében az első deklaráltan libertárius politikus került a magyar Országgyűlésbe, és ott most majd hitelesen lesz képviselve a szabad piac, a kisebb állam meg a miegymás ügye. A hiteles képviseletet azonban némileg rontja, hogy a jelöltet a kapitalizmus eszméjének olyan kipróbált szervezetei támogatták, mint a Magyar Szocialista Párt vagy Gyurcsány Ferenc „Gitárom pengetem, s nyugdíjas bérletem” nevű nosztalgiaformációja.

Ezzel pedig csak folytatódik a Nagy Magyar Micsurin-projekt, amelyben az antikommunizmusát permanens biszkuzással és utcatáblák elleni halálmegvető bátorságú küzdelemmel bizonygató kormányoldal egy „ellenforradalom” feliratú emlékművet koszorúzó volt KGB-tisztnek nyal ezerrel, ahol a magukat szabadelvűnek gondolók egyetlen elképzelése a szólásszabadság korlátozása, ahol a parányi globalizációkritikus, biomarxista szervezetet kiábrándult konzervatívok és kiábrándult liberálisok tolták be a parlamentbe, és ahol egyesek komolyan azt képzelik, hogy a poszt-állampárti, etatista, konstansdemagóg televényből kinőhet egy piacpárti szervezet. Nem, nem fog.

Ilyen állapotok között ugyanis képtelenség elvszerű politikát folytatni. Méghozzá bármilyen elvnek megfelelőt. Akinek ilyen szándékai vannak, annak először ezt a helyzetet kell megtörnie, de legalábbis különállását fölmutatnia. Máskülönben belesimul a magyar gyűlöletstruktúrákba, és ezzel el is veszti lehetőségét, hogy szava a szekértáborokon túl is hallatszódjon. Hogy mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Szépvoltzoli minden magyar demokrata legnemesebb hagyományának megfelelően egy kis LMP-rágalmazással zárta le kampányát. (Amelyre azután Schiffer András a tőle megszokott óvodás prüszköléssel válaszolt, de hát, ki mondta, hogy az egész honi közélet nem felel meg egy játszótéri homokozónak?) Egyebekben meg elárulom Neocohnnak és az összes reménykedőnek, hogy mi lesz Szépvoltzoli első politikusi tette. Az, hogy leteszi az esküt Orbán Viktor antiliberális alaptörvényére.

Szóval kezd némileg elegem lenni liberális-kapitalista elvbarátaimból és sorstársaimból, akik hozzám hasonlósan, és hozzám hasonló hatékonysággal (=0) írják évek óta megsemmisítő kritikájukat a lehetetlen magyar viszonyokról és az önáltatásról, de amint egy hozzájuk közelálló valaki száll be ezen viszonyok által meghatározott versengésbe, az önáltatás legpompázatosabb példáját mutatják.

Amit meg kéne érteniük: a magyar baloldal soha nem fog politikust és politikai szervezetet adni a magyar jobboldalnak. Szegény, jobbsorsra érdemes Bokros Lajos is egyedül képzeli, hogy egy konzervatív mikropártot vezet, miközben szavazatait Angyalföldről és Kispestről gyűjtötte. Ahhoz, hogy valaki önálló, a törzsi háború által nem érintett alternatívát mutasson föl, az kell, hogy valamennyi jelenlegi szereplőt vetélytársának tekintse, és ne fogadja el még taktikailag sem a támogatásukat. Valódi döntési szituációban kell megmutatnia önállóságát. Ilyen döntési szituáció a magyar politikában csak egy van: a választás. Ha szabadna javaslattal élnem a piac, a szabad verseny, az egyéni felelősség kevés számú honi hívei számára: hozzanak létre saját pártot. Csak egy icipicit. Egy startupot. Egészen csodálatos tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak.