A magyar jogállamiság arról ismerszik meg, hogy a gárdisták be vannak tiltva, de vonulhatnak, ha az nem vonulás, hanem pár egyenruhás gárdista egészségügyi sétája.
Magyarországon jogállam van: a bíróságok függetlenek. A baj az, hogy néha, nagyon ritkán tértől és időtől is, vagy legalábbis egy néhány évvel ezelőtt született igen alapvető ítélet figyelembevételétől. Ez történt a minap a Gyulai Törvényszéken is.
A gyulai bíróság ugyanis a minap első fokon elutasította az ügyészség azon indítványát, hogy oszlassák fel az időnként roma szomszédságokban járőröző, amúgy a "cionista háttérhatalom" ellen küzdő, gárda-utód Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, mivel "a közbiztonság helyreállítása érdekében meghirdetett fokozott járőrszolgálat valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát".
Az immár polgárőrökként grasszáló gárdisták Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon és számos más településen tartottak a volt gárdához hasonlóan "egészségügyi sétákat", mindenki érti, mit értenek ők ezen, de ha nem, ők maguk hírleveleikben számolnak be róla: "Ezen hónapban a falopások miatt elég sokat voltunk terepen, meg is szűnt az éjszakai motoros láncfűrészek zaja, melyek sok helyi lakosnak okozott bántó hangokat.(...) Március elején is tartottunk zárórát megvizsgáló sétákat és tapasztalataink szerint az éjszaka élénk népcsoport nem volt a jelenlétünkben kíváncsi a helyi vendéglátó egységekre.(...) A bűnözési hullám felerősödése és kiterjedése, elsősorban a cigánybűnözésnek 'köszönhetően' mára már elviselhetetlen terhet ró a magyar emberekre. Többek között ez is okozója annak a tömeges kivándorlásnak az országból, amire talán még a történelmünk során soha nem volt példa."
A bírónő azonban úgy látta, "nem sikerült bizonyítani, hogy az alperes Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület akár egyénenként, akár csoportos megnyilvánulásaiban alapszabályba, alaptörvénybe, Magyarország törvényeibe vagy nemzetközi egyezményekbe ütköző tevékenységet fejtett ki", semmi olyat nem csináltak, ami ne fért volna bele a gyülekezési jogba, különben is, "a verbális támadások a bűnözői réteg ellen irányultak, a 'tisztességes cigány lakosságot' nem érintették." Így is van, a medgyesegyházi keresztyén romániai cigányok is nyilván bűnözők, azért kellett beléjük kötni.
A döntés tehát jogerős: ma Magyarországon egy nyíltan vállalt gárda-utódszervezet egyenruhában bármikor, bárhol mehet rendet rakni cigányok közé.
Óriási szerencsénk van, hogy Magyarország jogállam. Ebben a jogállamban ugyanis a független bíróság 2009 júliusában másodfokon, jogerősen is kimondta, hogy fel kell oszlatni a Magyar Gárda Egyesületet, sőt annak mozgalmát is, mert az az egyesület "szerves része", és "működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével járt, amely indokolta a feloszlatást". A döntést a strasbourgi emberi jogi bíróság is jóváhagyta; milyen vicces egyébként, hogy a Jobbik, ha idehaza baja van a bírósági döntésekkel, annak az EU-nak az intézményéhez fordul, amelynek a lobogóját máskor elégeti vagy kidobja a parlament ablakán, de ez a közröhej legyen az ő gondja.
A Gyulai Törvényszék ítélete azonban nemcsak az "éjszaka élénk népcsoporté", hanem a miénk is.
A cikket a Nyüzsi Facebook-oldalán kommentálhatja.