Döbbentem olvasom a szeptember 6-án megjelent 145. számú Magyar Közlönyben: a kormány 1629/2013. számon határozatot hozott „az uniós forrásfelhasználást akadályozó jogszabály-módosítások előkészítéséről”. Hát nem azt hirdetik, hogy mielőbb gyorsan le kell hívni a még megszerezhető pénzeket? Miért akarják ezt akadályozni? De aztán látom a határozat szövegében, hogy valójában ennek az ellenkezőjével bízták meg Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt: azzal, hogy szeptember végéig „készítse elő az uniós források felhasználását akadályozó jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatát”.

Nem tudom, hogy a miniszterek a kormányülésen címmel ellátva kapják-e meg az elfogadásra javasolt határozatok szövegét, de az biztos, hogy a címadás nem az ő dolguk. Az viszont meglepő, hogy a hivatalos közlöny kiadását intéző hivatalnokok közül senki, így a felelős szerkesztő dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva, a KIM helyettes államtitkára sem vette észre: a címben tett apró nyelvtani változtatással a feje tetejére állították a kormány döntését. Nem mindegy, hogy az akadályozó jogszabályokat módosítják – nyilván azért, hogy a továbbiakban ne akadályozzák a pénzfelhasználást –, vagy akadályozó módosításokat hajtanak végre.

Mindez egy olyan kormány hivatalában történik, amely állandóan a nemzetet emlegeti – hiszen nálunk már az egyébként maszek trafik is nemzeti –, de alkalmazottai a jelek szerint nem ismerik eléggé az anyanyelvüket, pedig nyelvében él a nemzet. Éppen szeptember 6-án kezdődött a Nyelvtudás Hete. Javaslom, terjesszék ki a magyar nyelvre is.