Tisztelt Balog Zoltán, akkor összegezzük, hogy került a gombás bocskor az asztalra.

Ön Táncsics-díjat adományoz Magyarország legismertebb ezoterikus nácijának ufószittyájának, majd még aznap sajnálkozva jelenti be, hogy nem ismerte az úr munkásságát, de most már legszívesebben visszavonná a kitüntetést. Ám sajnos erre nincs lehetősége. Úgy látszik, ez lesz az új dili a Fideszben, a csippentés bal szemmel, az úrilányos fintor, a szabadkozás, hogy ő ezt nem írná alá, de nincs más választása. Mellesleg nincs a nagy büdöst: egyéni indítvány, lex Szaniszló, oszt jónapot, bárkire szabnak itt saját törvényt, nem gond.

Mi lehet az előzmény? Nyilván az, hogy kapott egy hosszú listát a kitüntetésre érdemesekről, mindet nem tudta ellenőrizni, nem akadt meg a szeme Szaniszló Ferenc nevén. Tulajdonképpen örüljünk, hogy nem Uz Bencét csempészte oda megint valamelyik félhülye samesz. Oké.

Viszont valaki mégiscsak odaírta azt a nevet. Ki volt az, lelkész uram, megmondaná így transzparensen ide a nyilvánosságba? Mi lesz ennek a következménye? Jövőre is ez az illető fogja összerakni a listát? Akkor már kaphat végre Táncsics-díjat Novák Előd is?

És ki volt az, aki meghatározta, kik írják a listát? Ki volt az, aki például Siklósi Beatrixra bízta ezt a feladatot, és gondosan ügyelt, hogy a retardjobbos szubkultúrán kívül senki se férjen az asztalhoz, aki szólhatna időben? Csak nem a tisztelt miniszter úr? Csak nem Balog Zoltán sütötte magának a szaros palacsintát?

És sajnos ez még nem a legkellemetlenebb kérdés. Mert ha Ön apparátusával együtt ekkora balfasz, akkor ugyan miért nem húzódik vissza valami büdös kis zugtemplomba motyogni ahelyett, hogy egy ország ügyeibe buzerál bele a hurkaujjaival? He? Ennél több is múlik ugyanis azon, mit ír alá kutyafuttában és félálomban.

Speciel református lelkészként semmi baja nem lenne abból, ha ezoterikus nácikkal óhajt spanolni. Találna olyat a kollégák között is.