Vegyen Ön is részt a politikai líra föltámasztásában.
Tegnap többen is megosztották azt az üzenetet, amelyet Bayer Zsolt küldött Török Zsolt, MSZP-szóvivőnek. (A mobilról készített képről a telefonszámot kitakartuk, de ellenőriztük.)
Az internet hamar fölháborodni kész közönsége trágár fenyegetésként értelmezte az sms-t, de bennünk motoszkálni kezdett az érzés, hogy félreértésről van szó, és egy meg nem értett művész meg nem értett művével állunk szemben, ezért fölkértük Kálmán C. György irodalomtörténészt, kritikust, hogy elemezze a szöveget.
*
Új Bayer-költemény
Hogy a publicisztika (legalábbis alkalmanként) igen közel áll a szépirodalomhoz, azt tudjuk – nagy íróink, költőink írtak remek publicisztikai szövegeket, sőt elsősorban publicistaként ismert szerzők is bízvást bekerülhetnek az irodalom történetébe – gondoljunk csak Bálint Györgyre vagy K. Havas Gézára. Bayer Zsoltnak pedig a Madách-díj óta papírja is van arról, hogy író, éspedig szépíró, a legnemesebbek közül való. Csoda-e, ha rajongóit olyan új művel örvendeztette meg, amely a határok átlépésével provokálja a befogadást, sokféle olvasatra ad lehetőséget, és már megjelenésében is valódi esztétikai kihívás?
Történt, hogy a nem teljesen ismeretlen, de mégis új műfajban próbálta ki magát a szerző, a rövid szöveges üzenet és a szépirodalom ötvözésében. Magánlevélnek álcázott üzenetet küldött Török Zsolt szocialista politikusnak (ismét sajátos költői játék – mikor a szerző tudván tudja, hogy „magánközleménye” hamarosan az egész nyilvánosság köztulajdona lesz). A mű így szól:
- Nagyon figyelj te geci!
- Te parlamenti képviselő vagy,
- bár ember nem tudja,
- hogy lehetsz az,
- te magadnak diplomát hazudó
- kételemis fasz.
- De ha már az vagy,
- nem buzdíthatsz
- törvénytelenségre,
- érted?
- Tavaly még csak hazudoztál
- - emlékszel ugye, fideszesek lopnak
- az operában - ,
- de most arról pofázol, hogy
- foglalják el a kormányhivatalokat,
- földhivatalokat,
- a fideszes polgármesterek irodáit
- és a minisztériumokat.
- Mi különböztet meg téged
- azoktól, akik
- szétverték
- a tévét
- 2006-ban?
- Talán az,
- hogy te még
- gyáva szar is vagy,
- és csak sunyin
- ugatsz hátul.
- Egy rohadék vagy,
- török zsolt,
- és remélem, ez még a te
- te-
- lefonszámod,
- te
- te-
- tű.
- Üdv!
- Bayer Zsolt
A központozást eredeti formájában megtartottuk, a sorokat azonban úgy tördeltük, hogy kiderüljön: rafinált rímeléssel, és szeszélyes, de határozott versmérték szerint megalkotott művel állunk szemben. Részletes elemzése itt nem lehet célunk, de felvillantanánk három szempontot a jövő avatott értelmezői számára (akik, efelől semmi kétség, rávetik majd magukat e nagyszerű szöveg elemzésére). Először is, aligha vitatható, hogy a szöveg nyitánya Deutsch Tamás-paródia, finoman invokálja az EP-képviselőtől megszokott hangnemet, ezzel elhelyezi magát abban a közéleti kontextusban, amely a költő megszólalás közegét szolgáltatja. Másodszor: figyeljünk fel a rímek és ritmusok klasszikus játékaira: az előbbiek hol tisztán zengenek („vagy – az – fasz – buzdíthatsz” vagy a vers végén a játék a „te” szócskával), hol teljesen hiányoznak vagy épp kancsalok; a jambikus lejtés alkalmanként szétesik, másutt megint összeáll. Zilált közviszonyaink poétikus leképezése, a világ valódi írói megérzékeltetése. Harmadszor pedig érdemes az ószövetségi vonatkozásokat is észrevenni: a zsidósággal amúgy is sajátos viszonyban álló költő a gondolatritmusokban, az alliterációkban, az ismétlésekben, a bibliai átok-formulák felidézésében, a szöveg szerzőségének büszke vállalásában (mint Dávid király) – mind-mind a héber Biblia erős hatását fedezhetjük föl.
Nagy, értékes, maradandó mű született, éppen tegnap, valamennyiünk szeme láttára. Becsüljük meg.
Kálmán C. György
*
A műbírálat elolvasása után rovatunk elérkezettnek látja az időt a „Bayer Zsolt” versmondó pályázat meghirdetésére. Jelentkezni lehet bármilyen formában megörökített, és hozzánk eljuttatott szavalattal. Megzenésítéssel és más formában való földolgozással is benevezhetnek, előnyben részesítjük a Magyar Művészeti Akadémia által támogatott előadási formákat. Várjuk tüntetni induló gimnáziumi osztályok amatőr színtársulatait is, bár fizetni csak a „Zsolt, a Török” monumentális mű Vidnyánszky Attila általi színpadra állításáért tudunk. A többiek számára viszont ott a dicsőség és a lehetőség a halhatatlanságra. Zúgjon egy ország ajkain a közéleti táborokon átívelő vallomás:
- remélem, ez még a te
- te-
- lefonszámod,
- te
- te-
- tű.