Nyüzsi Kálmán László 2012. november. 09. 19:22

A szívatás iskolája

Kálmán László nyelvész a nyelvoktatásról és Hoffman Rózsáról.

Az oktatási államtitkár visszakozni látszik a kötelező német nyelvoktatás bevezetésétől, de ezzel egy időben az indoklást nem vonta vissza, amellyel alátámasztották a nyelvtanítás reformját. Mert eredetileg úgy érveltek, hogy a németnek „komplexebb a nyelvtani struktúrája”, tehát utána másodikként már könnyebb bármilyen másik idegen nyelvet tanulni.  Annak ellenére, hogy az egész ötlet prima facie baromság, azért puszta szakmai kíváncsiságból érdekelne, hogy mit értenek „nagyobb nyelvtani komplexitáson”, mert ilyet a nyelvtudomány nem ismer.  Ha azt mondanák, hogy „a magyaroknak nehezebb németül megtanulni”, akkor is követelném a kísérleti bizonyítékot, de az legalább kifejezne valami állításfélét, a „nagyobb nyelvtani komplexitásnak” viszont az égvilágon semmilyen értelmet nem tudok tulajdonítani.

A nyelvészek egybehangzóan állítják, hogy nincsenek „komplexebb” és „egyszerűbb” nyelvek.  Az viszont elképzelhető lenne, hogy különböző anyanyelvűek más-más idegen nyelveket tanulnak meg könnyebben. Végeztek ilyen vizsgálatokat angol anyanyelvűekkel Amerikában, de nem tudom, hogyan ellensúlyozták annak a hatását, hogy az egyes idegen nyelveket nem szóról szóra ugyanazokkal a módszerekkel tanítják.  Egyáltalán, nem is tudom, hogy lehet‑e két különböző nyelvet pontosan ugyanúgy tanítani.  És ha mégis sikerülne, az eredmények akkor is csak azt mutatnák, hogy azzal a bizonyos módszerrel melyiket könnyebb tanítani.

Sokféleképpen lehet idegen nyelvet tanulni, a sokféle módszert keverni is lehet.  Az emberek sok mindent gondolnak erről, elsősorban személyes tapasztalataik alapján.  Van, akinek bejött a leíró nyelvtan (táblázatok, felsorolások bemagolása), és vannak, akik sok memoritert bebifláztak, és ez sikeres volt, miért is ne.  Van, aki először csak írásban ismerkedett egy idegen nyelvvel, és van, aki csak szóban.  Mindenféle utak vezethetnek a nyelvhez, és változó, hogy kinek melyik a legrövidebb és legkevésbé fárasztó.

A tanulás módszerén kívül számít‑e még valami?  Ha már mindenképpen az a kérdés, hogy a magyaroknak úgy általában melyik nyelv fekszik jobban, a német‑e vagy az angol, én úgy saccolom, hogy inkább a német.  Erre mindenki azzal jön, hogy a németben a főnevek nyelvtani nem szerint háromfélék.  Viszont ezt bőven ellensúlyozza, hogy az évszázados német hegemónia miatt a magyar mára rengeteg mindenben hasonlít a németre.  De azért azt sem hiszem, hogy jelentősen könnyebb lenne, mint az angol.

Ha megfelelő módszerrel tanulunk, bármilyen nyelvet egyformán könnyen (vagy nehezen) elsajátíthatunk.  De tegyük fel, hogy először mondjuk németül (vagy oroszul, vagy latinul stb.) tanulunk, olyan módszerrel, hogy az valóban nehéznek bizonyuljon.  (Sokakkal ez meg is történt, be tudnak számolni róla, milyen hatása van.)  Teljesen kizártnak tartom, hogy bárki ezek után könnyebbnek találná a második idegen nyelv tanulását.  Sőt, legtöbbjüknek inkább mindenféle nyelvtanulástól elvette a kedvét a szivatás, és ismerek olyat, akinek sosem sikerült később élvezetet találnia az idegennyelv-tanulásban.  Pedig tessék elhinni, tud örömet okozni.

Végül azt se felejtsük el, hogy a legtöbben csak az első idegen nyelvet tanulják meg rendesen (vagy legalább valamennyire), és az elég is nekik.  Ezért jó lenne, ha már az első tanult idegen nyelv olyan lenne, aminek a tanuló a lehető legnagyobb hasznát látja, amihez a lehető legnagyobb kedvvel fog hozzá.  Miért is kellene egyáltalán meghatározni, hogy melyik legyen ez?  Miért nem lehet rábízni a gyerekekre és a szülőkre?

De ami a leghátborzongatóbb a ránk szabadított oktatási dúvadak új ötletében, az a mögötte meghúzódó ideológia.  Aki elhiszi azt a baromságot, hogy teher alatt nő a pálma, az legyen szíves, próbálja ki, vagy inkább mégse, minek kínozzunk ártatlan növényeket.  Én már olyat is hallottam, hogy egy fizikatankönyv bírálatában az volt a legsúlyosabb vád a szerzőkkel szemben, hogy a játszva tanulást próbálják megvalósítani, és ha a gyerek valóban élvezetnek, játéknak tudja tekinteni a fizikatanulást, akkor az a hamis kép alakul ki benne, hogy a fizika egyszerű, szép dolog.  Ahelyett, hogy megtudná, mi a magyarok istene. 

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.