Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
35 millió forintért indít tájékoztató kampányt az európai uniós tagság előnyeiről a magyar kormány. Ami üdvözlendő, de pontosan annyira hiteles, mintha a Jobbik indítana kampányt a roma kisebbség iránti tolerancia szükségességéről.
Az európai együttműködés támogatóiként sem tartozunk azok közé, akik szerint az EU működését, döntési mechanizmusát, a támogatások elosztását egyáltalán ne lehetne kritizálni. Fel sem tudjuk sorolni, hány teljesen fölösleges beruházás épült EU-s pénzből, miközben munkahely a háromnegyed országban nincsen. Lehet bírálni az agrárpolitikát, a demokráciadeficitet, a rengeteg „first world problem” felvetését. Mert lehet, hogy Németországban időszerű kérdés a fodrászok munkahelyi cipőtalp-csúszósságának (nem viccelünk!) szabályozása, de nálunk egyelőre az aktuálisabb probléma, hogy tud-e magának cipőt venni a fodrász. És most szándékosan voltunk demagógok.
Egyvalamit nem tehet felelős politikus: nem sorolhatja ezeket a negatívumokat anélkül, hogy a kétkarú mérlegben mellé ne tenné azt, amit az EU-nak köszönhetünk. Össze sem lehet számolni, hány kilométer utat, vasutat építettünk EU-s támogatással, hány lakásba szerelték be ugyanilyen forrásból az internetet, hány iskolát, óvodát, bölcsődét, uszodát újítottak fel szintén uniós pénzből. Ezeket pedig igazán nem nevezhetjük fölösleges beruházásnak, arról pedig az unió kevéssé tehet, hogy politikusaink az erre szánt pénzek tetemes hányadát ellopják. A demokrácia iránt némileg fogékonyabbaknak feltűnhet az is, hogy a magyar kormány még kétharmados többséggel a háta mögött sem garázdálkodhat mindenfajta megkötés nélkül, ami a kormánynak nyilván nem tetszik, de azért ez esetben az EU sokszor a magyar állampolgárok érdekeit védi – az általuk megválasztott kormány hatalmi igényeivel szemben.
Nyilván ez is az oka annak, hogy a magyar kormány feje szemmel láthatólag tökéletesen szkeptikusan, sőt néha kifejezetten ellenségesen viszonyul az unióhoz. Ő az együttműködésben korlátokat lát, míg mások – akár kormányának egyes tagjai is – azokat a kőbe nem vésett, de mégis fontos kereteket, amelyek között működni érdemes. Éppen ezért ellentmondásos, ha a Brüsszelt a szovjet idők Moszkvájához hasonlító Orbán kormánya indít kampányt az EU mellett. Mondhatnánk, hogy végre ráleltek a jó irányra, de sajnos egy 35 millióból összerakott országos kampány nem sokat ér. Inkább a politikai cselekvést és megnyilvánulásokat kellene európaiabbá tenni. Kezdetnek ez a kampány és ez a Navracsics-idézet is megteszi, csak jöjjön a folytatás.
