2012. július. 30. 06:59 Ceglédi Zoltán Utolsó frissítés: 2012. július. 30. 09:53 Nyüzsi

Kisdoktorit az import szavazóknak!

A határon túli magyar diákokat kevésbé kötik a röghöz, hogy 2014-ben fel tudják adni a levelet, benne a Fidesz-vokssal.

Gondolja Orbán Viktor (rosszul). A határon túliakat egyébként épp nagy ívben lesajnálja; aggódása, törődése csak annyira őszinte irántuk, mint a Mensa Klub Selmeczi Gabriellával. Ezt legkésőbb a Híd-Most, illetve az RMDSZ elleni kamikaze-akciók fényesen bizonyították. Most azt a mondatot sikerült elrejteni a hallgatói szerződésben, hogy a hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor "a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni".

Elsőre nem érti az ember, miért kell ilyen különbséget tenni mondjuk két, egyaránt államilag finanszírozott jogászképzésre járó egyetemista között. A Pázmányon tanuló kolozsvárinak ugyanis feleannyi munkaviszonyt kell teljesítenie, mint az ugyanott diplomázó békásmegyerinek. Elsőre nem világos, miért ez a random kedvezmény, ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy ők átmehetnek a piroson, vagy kétszer dobhatnak a Gazdálkodj okosan!-ban.

Aztán elolvasva Orbán Viktor nyilatkozatát az írásos regisztrációról, illetve a határon túliak szavazati jogának föltétlen biztosításáról, már tisztább a kép. Kormányzatilag ugyanis továbbra is hülyének nézik és leszarják a magyart Kolozsvártól a Csobánka térig. Egy okból jött a random bónusz: adásvételi szándékkal. Erdélyi barátunk és szülei voksát csalogatná a kormány a kedvezménnyel. A demokráciát egyre inkább nyűgnek érző kormány beleállt a mikolai gondolatba, ötmillió import szavazó, húsz évre bebetonozás. A határon belüli, félázsiai származék panelproli, az meg úgyis csak az erőből ért.
Hirdetés
hvg360 Mátraházi Zsuzsa 2025. január. 10. 19:30

Sabján Adrienn kajatortacukrász: „Olyasmit nem vállalok el, amit jobb, ha nem látnak a hűtőbe bekukucskáló gyermekeim”

Jól fizető szakmából piaci szempontból a legrosszabbkor váltott, mégis sikerre vitte vállalkozását. Furcsán indult, de a hermelintorta sem fogott ki rajta. Megküzdött „véres” feladattal is, de nemet mondott a szülést ábrázoló tortára. Elárulja, hogy már nem igazán szereti az édességet, de persze mindent megkóstol, amit készít, és a versenytársak termékeit is elemeznie kell. HVG-portré.