Halló! Hol lesz legközelebb a japánihoz hasonló méretű földrengés?
A világ egyik legtekintélyesebb földrengés előrejelző intézete, a potsdami GeoForschungszentrum kutatói 70 százalékos valószínűséget adnak, hogy belátható időn belül szinte „fölrobban” a 13 milliós metropolisz, Isztambul. A hvg.hu-nak nyilatkozó programvezető tudós, Frederik Tilmann a csapata által kidolgozott számítási modell alapján állítja: a legborzalmasabb rengések éppenséggel a világ legsűrűbben lakott övezeteiben fognak bekövetkezni.
Zentai Péter: A német sajtóban komoly publicitást élveznek azok a megállapításai, amelyek szerint hamarosan emberek százezrei halhatnak borzalmas halált olyan óriásvárosokban, mint amilyen Teherán, Dzsakarta, Bombay vagy Isztambul.
Frederik Tilmann: A legveszélyesebb a helyzete Isztambulnak és a nepáli Katmandunak. Ez utóbbi persze nem megacity, de nincs egyetlen földrengésbiztos épülete sem.
Z.P.: Mit jelent az, hogy hamarosan? Tudják a várható időpontot? És hol fenyeget még az önök számításai szerint földrengés? Budapest például mennyire veszélyeztetett?
F.T.: Természetesen nem tudja ezt senki sem pontosan belőni.
A földkéreg tanulmányozása: a földkéreg-lemezek mozgásainak aprólékos, folyamatos figyelése, a korábbi rengések nagyságai, intenzitásai és az általuk okozott károk összesítése révén jutottunk el egy olyan modell kiépítéséhez, amely közelebb visz a kérdése megválaszolásához. A lényeg, hogy például Nepál fővárosát 80 százalékos valószínűséggel éri nagy földrengés 20 éven belül. Az isztambuli földrengés bekövetkeztének 70 százalékos a valószínűsége 30 éven belül. Különösen veszélyeztetettnek tartjuk Törökországban még Izmirt, továbbá a óriásvárosok közül Delhit, Bombayt, Mexikóvárost, Teheránt, Dzsakartát, Manilát, Bogotát, valamint Limát. A Kínától Nepálon, Iránon át Törökországig húzódó térség számos sűrűn lakott városát földrengéssel párosult cunami is fenyegeti, a várható pusztítások mértéke elképesztő lehet.
Z.P.: És Tokió? Olvastam egy szintén geokockázatokkal foglalkozó brit szakértő-kollégájuk, Bill McGuire írását; ő úgy fogalmaz, hogy a japán főváros – a közelében nemrég történt természeti tragédiától függetlenül – továbbra is „a Föld azon helye, amely várja a nagy a nagy földrengést”.
F.T.: Hozzáteszem: Los Angeles hasonló cipőben jár. Ugyanakkor Európában a délkeleti régión kívül Dél-Olaszország számít földkéregtani szempontból olyan övezetnek, amelyet rendkívül erős földrengések sújthatnak a következő évtizedekben. Közép-Európában viszont csekély a valószínűsége óriási erejű földrengések bekövetkeztének.
Z.P.: Az említett ázsiai, amerikai helyeken mégis mekkora erősségű földrengéseket jósolnak?
F.T.: A Richter-skála szerinti 7-esnél erősebbeket, viszont nagyon eltérő következményekkel.
Z.P.: Ezt hogy érti?
F.T.: Ha Tokióban vagy Los Angelesben kolosszális, mondjuk 9-es fokozatú a földrengés, akkor is sokkal kevesebben fognak meghalni, mint Katmanduban, vagy Guatemalavárosban egy 6-os erősségű következményeként. Holott csupán egyetlen fok eltérés is – például az 5-ös és a 6-os fokozat között – tízszeres különbséget jelent a rengések intenzitását, és csaknem 32-szeres differenciát a felszabaduló energia nagyságát tekintve. A vezető biztosítótársaságok adatai, a nagyvárosok által kiadott építészeti dokumentációk és független statikus elemzők, illetőleg a mi szeizmológusaink munkái alapján összeállítottuk azt a kockázati elemzést, amelyből kiderült: Japánban néhány héttel ezelőtt jóval kevesebben haltak meg, mint ahányan egy ugyanilyen erősségű földrengés áldozatai lettek volna a Föld legtöbb más hasonló sűrűséggel belakott térségében. Viszont a legtöbb más országban csekélyebb anyagi károk keletkeztek volna.
Z.P.: Kérem, ezt magyarázza meg.
F.T.: Az itt a lényeg, hogy minél fejlettebb országban történik ilyen jellegű természeti katasztrófa, annál hatalmasabb a pusztítás – de csak anyagi értelemben. Ezzel szemben minél szegényebb, elhanyagoltabb – hozzáteszem, korruptabb – országot ér egy gigantikus földrengés, az anyagi kár annál jelentéktelenebb, viszont számtalanul szedi az emberáldozatokat. Los Angelesben, ahol szeizmológiai szempontból a méréseink alapján nagyon veszélyesnek ítéljük a helyzetet, magas valószínűséggel jósolunk akár 8-asnál is erősebb földregést, az emberáldozatok számát vélhetőleg roppant mód korlátozni fogják a megbízható, drága anyagokból felhúzott épületek. Azok ugyanis nem fognak összeomlani. Ahogy Japánban sem történt ilyen. Viszont ahol kisajnálják az anyagot az építményekből, az úthálózatból, ahol nem erősítik meg, nem újítják fel a régi épületeket, az esetlegesen földrengésbiztonságra szánt pénzeket ráadásul el is lopják, nos, ott – ebből fakadóan – kicsiny lesz ugyan az anyagi kár, ugyanakkor várhatóan rengeteg embert fognak maguk alá temetni az összeomló – igaz, olcsó – házak.
Z.P.: Mit mondanak önök: a nagyon veszélyeztetett Isztambulban mennyi lehet a halálos áldozatok száma egy olyan földrengés nyomán, mint amilyen most Japánban történt?
F.T.: Ismereteink szerint a tizenhárommilliós városról rendelkezésre álló adatok azt sugallják, hogy kétszázezernél is több ember veszne oda.