Ha a munkavállaló késik, engedély nélkül távozik munkahelyéről, munkaidőben alkoholt fogyaszt, megtagadja a munkáltató utasítását, vagy megszegi a munkavégzésre vagy a munkavédelemre vonatkozó előírást, már is okot szolgáltat a főnöknek a szankcionálásra. A munka törvénykönyve alapján erre számos lehetősége is van a béremelés megvonásától, a bér csökkentésén át, az alacsonyabb munkakörbe való áthelyezésig, vagy valamely kedvezmény megvonásáig.

A munkáltató pontosan meghatározhatja, hogy az egyes munkavállalói vétkes kötelezettségszegések esetén milyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz. Ha például egy egyébként kifogástalanul dolgozó bolti eladó a héten harmadszor késik a munkából, ami a vevők kiszolgálásában fennakadást okoz, a munkáltató érdeke nem feltétlen az, hogy a munkavállaló munkaviszonyát megszüntesse, ugyanakkor következmények nélkül sem szeretné hagyni a történteket. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása ezért a fokozatosság elvét szem előtt tartva átmenetet képez a két véglet között – mondja dr. Pap Máté, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkajogi szakjogásza.

A szabályokat alapvetően kollektív szerződésben kell meghatározni. Ugyanakkor a munka törvénykönyve megengedi, hogy a felek munkaszerződésben állapodjanak meg a szabályozásról abban az esetben, ha a munkáltatónál nincs hatályban kollektív szerződés.

A szankciónak a vétkes kötelezettségszegéssel arányosnak kell lennie. A bolti eladó példájánál maradva, nyilvánvalóan nem arányos az, ha egy 10 perces késés miatt az adott hónapban 10 %-kal csökkentett munkabért kap a munkavállaló. Természetesen az arányosságot mindig az adott eset körülményei alapján kell megítélni, így egy jegyszedői feladatot ellátó munkavállaló fél órás késése esetében például már arányos lehet az említett szankció.

A bírói gyakorlat szerint továbbá kizárólag olyan hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására van lehetőség, amely határozott időre módosítja a munkaviszony bizonyos elemeit, azaz nem eredményez végleges módosítást a munkaszerződéshez képest. Ennek megfelelően a munkaviszony megszüntetése nem lehet hátrányos jogkövetkezmény, ugyanakkor a munkáltató dönthet úgy, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása helyett a munkaviszonyt felmondással megszünteti, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmények esetében az alkalmazott szankció nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Ezt a szabályt vétkes kötelezettségszegésenként kell érteni, így több eset eredményezheti azt, hogy a vagyoni hátránnyal járó szankciók összességében meghaladják az említett összeghatárt. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató súlyosabb esetben akár több szankciót alkalmazzon egyszerre.

„Azonban alapvető követelmény, hogy a hátrányos jogkövetkezmény nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát. Az ebédidő megvonása, mint esetleges szankció például ilyennek minősül” – magyarázza a szakember.

A főnök szeme mindent lát? Meddig terjedhet a megfigyelés a munkahelyen?

Milyen jogai vannak a munkavállalónak egy munkahelyen, ha nem akarja, hogy megfigyeljék?