Egy átlagos dán mindössze 33 órát dolgozik egy héten, ötkor pedig a legtöbb irodában már lekapcsolták a lámpákat. Ez a rugalmatlan, ámde családbarát munkakultúra mégsem veti vissza az ország versenyképességét. Sőt, épp hogy csak lemaradnak a top 10-es listáról, a magánélet és munka egyensúlyát értékelő rangsort pedig vezetik.
Sokként élik meg a változást a Dániában letelepedő, munkaidőn kívüli robotoláshoz szokott külföldiek, akik egészen más értékelési rendszerben szocializálódtak. Jól szemlélteti a különbségét, hogy amíg a nyugati munkakultúrában elhivatott dolgozónak tekintik azt, aki még munkaidő után is az irodában tapos, addig a dánoknál vállveregetés helyett legfeljebb időgazdálkodási tanácsokat kap a túlórázó.
Egy brit újságíró blogjában számol be tapasztalatairól, miszerint Dániában senki nem fog bevágódni főnökénél azzal, hogy ráhúz még néhány extra órát a munkaidőre. „Szabadúszóként mindössze elintéztem néhány mailt, és befaltam pár rozskenyeret, mire a LEGO-nál állásban lévő férjem már meg is érkezett a munkából. Ezt betudtam az első munkanapnak, de ez történt másnap is, azután is, pénteken meg már fél háromkor betoppant” – ír tapasztalatairól Hellen Russell.
Más, külföldi barátai is megütköztek a számukra idegen munkakultúrán: egy brit barátnője megszokásból munkaidő után is maradt még néhány órát gürizni, mert Angliában így lehet előre jutni. De fél év után leállt, miután megunta, hogy háromnegyed ötkor egy a szellemházban dolgozik, ahol egyfolytában integetnie kell az érzékelőnek, hogy felkapcsolódjon a lámpa, mert ő az egyedüli az egész épületben.
„Emlékszem a kialvatlan, koffeinista irodai életre Londonban, ahol volt egy főnök, aki fél hétkor bejött még egy körre, hogy megnézze ki az, aki még bent van, és megdicsérje őket. A túlórát egyszerűen az elköteleződés jelének tekintették. Ezzel szemben Dániában butaságnak tartják, mert a túlhajszoltság miatt nő a stressz, amely növeli a szívbetegségek esélyét. Nem beszélve róla, hogy értelmetlen is, hiszen a kipihent, boldog alkalmazottak 12 százalékkal hatékonyabbak is egy felmérés szerint.
Akik tényleg belehalnak a munkába - Japánban új szó is született az agyonhajszolt dolgozókra
Karosi - így hívják azokat japánban, akik a túlmunkába halnak bele. Tavaly több mint 1400 dolgozó karosi lett. A pozitív visszajelzés hiánya borzalmasan kártékony. A helyzet azért is drámai, mert néhány év alatt tízszeresére nőtt a halálba hajszoltak száma, mindennek persze gazdasági következményei is vannak, hiszen a cégeknek komoly kártérítéseket kell fizetni az elhunytak hozzátartozóinak.
| Álljon át a dán módszerre! |
1. Legyen élete a munkaidőn kívül is Könnyebb felállni a munkaasztaltól, ha valamilyen programja van délután. Nem beszélve arról, hogy egy hobbi nem csak kikapcsolni segít, de azontúl, hogy jó az egészségének, a munkában is hatékonyabbá válik. 2. Bízzon a képességeiben Ha egyszer felvették a munkára, akkor alkalmas rá. Végezze azt legjobb képessége szerint, a munkaidő végeztével pedig álljon fel, és menjen haza. 3. Álljon bele a munkába A legtöbb dán munkahelyen az asztalok megemelhetőek, hogy állva is lehessen dolgozni mellettük, ami nem csak egészségügyileg fontos, de a hatékonyságot is segítheti. Ahogy a fölösleges meetingek redukálása is. |
