Egy új, a brókerbotrány szülte jogszabály szerint a könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vehetik, ha az általuk auditált cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja merül fel. A zárolásra akkor is sor kerülhet, ha a könyvvizsgáló még részesként sem működött közre a bűncselekmény elkövetésében – a kamara most az alapvető jogok biztosához fordul.
Az alapvető jogok biztosához fordult a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mert megítélése szerint ellentétes az Alaptörvénnyel az a nemrég elfogadott jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a meghatározott pénzügyi szervezeteket auditáló könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vegyék, ha az adott cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja merül fel – derül ki a kamara sajtóközleményéből.
A rendelkezés szerintük indokolatlanul korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot. A zár alá vétel ugyanis a rendelkezési jog felfüggesztését jelenti, ami részjogosítványa az alapvető jognak számító tulajdonjognak. Márpedig az Alaptörvény szerint alapjog csak más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható, érvelnek. A kamara szerint a brókerbotrányok áldozatainak zárolt vagyonból történő kártalanítása ilyen kiemelten fontos cél lehet, ha az intézkedést a bűncselekmény elkövetésében tevékenyen közreműködő szereplőkkel szemben alkalmazzák. Csakhogy a könyvvizsgálóknak nincs döntési joguk az általuk auditált cégekben, és a gazdálkodó szervezet vagyonával sem rendelkezhetnek, ezért velük kapcsolatban a vagyon zár alá vétele a kamara szerint aránytalanul súlyos fellépés.
A kamara úgy véli, hogy különösen sérelmes a törvénynek az a része, amely lehetővé teszi, hogy olyan vagyont is zár alá vegyenek, amely biztosan nem a bűncselekményből származik. A kamara szerint jól mutatja az alapjog korlátozásnak aránytalanságát az a körülmény, hogy a törvény szerint a zár alá vétel önmagában az érintett pénzügyi szervezettel fennálló szerződéses kapcsolat alapján akkor is megtörténhet, ha a könyvvizsgáló még részesként sem működött közre a bűncselekmény elkövetésében, valamint a jogszabályok és szakmai standardok betartásával, kitűnően végezte munkáját.
Ilyen körülmények között a tulajdonjog korlátozása a kamara szerint nem indokolható, ezért arra kérik a biztost, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
