Hogyan kell felépíteni egy céget a nulláról rakétagyorsasággal? És hogyan akaszt meg egy ilyen vállalkozást egy politikai fegyver? Így nem termelünk áramot ingyen: a rezsiharc egyik vesztese az amúgy sem fejlett magyar napelemes piac lett. Az Állam–Megújuló erőforrások-meccs 2–0-ra áll, egy cégen keresztül be is mutatjuk, miért.
Nagy Norbertnek fiatal kora óta határozott elképzelése volt, hogy ha egyszer saját vállalkozása lesz, akkor annak a Manitu nevet adja. Első, webes fejlesztésekkel foglalkozó cégét így is hívták. Később egy olyan társaság értékesítője lett, amely napelemgyárak számára készített berendezéseket, vagyis gyártástechnológiával kereskedett. Amikor azonban ez a cég a gazdasági válságban lejtmenetbe került, barátjával, Szolnoki Ádámmal komolyan beszélgetni kezdtek egy Magyarországon napelemeket telepítő közös cég indításáról. „Érdekelt a terület, és én voltam az, aki a közös bulikon mindig a legtovább hallgattam Norbert meséjét. Mindenki hazament már, amikor mi még mindig a napelemekről beszélgettünk” – mondja a hvg.hu-nak Szolnoki Ádám tulajdonos-ügyvezető. Így indult el a Manitu Solar.
Akkoriban vált egyszerűvé a kisebb, jellemzően családi házakat kiszolgáló napelemes rendszerek engedélyezése, korábban ugyanis alaposan visszafogták a piac fejlődését a bürokratikus procedúrák. Közel egy éves előkészítő munka után, 2010-ben indult el a Manitu Solar, az első időkben a két tulajdonos saját maga mászott fel a megrendelők házának tetejére, hogy rögzítse és bekösse a paneleket. „Előtte elmentünk kiállításokra, gyártókhoz, elvégeztük a tanfolyamaikat, feltettük nekik az akkor még nagyon laikus kérdéseinket, faltuk a nemzetközi szaksajtót, fokozatosan kitanultuk a mesterséget. A rokoni, baráti körből csatlakoztak hozzánk villanyszerelő és tetőfedő szakemberek, és nekiálltunk a telepítésnek. Mára ebből annyi maradt, hogy a műszaki megoldásokat és a kivitelezési munkautasításokat még most is mi hagyjuk jóvá” – idézi fel a kezdeteket Szolnoki Ádám.
Három év alatt félmilliárdos cég lett belőle
Azokban az években még lehetett pályázni állami támogatásra, amely sokat segített, mert nélküle – az akkori napelemes árak mellett – gyakorlatilag soha meg nem térülő beruházás volt a házi áramtermelés. Így viszont már megvalósíthatta az, aki szerelmes volt a témába, a Manitu első vevői is tipikusan az ilyen megszállottak közül kerültek ki. A cég az első évben csak 8-10 rendszert adott el, de ahogy egyre jobban ráfeküdt a marketingre, jönni kezdtek a vásárlói. A 2010-es 27 millió forintos árbevétel után 2011-et már 195 millió, 2012-őt pedig 522 millió forint bevétellel zárták. Tavaly azonban megtorpant a növekedés, a bevétel gyakorlatilag befagyott a félmilliárd forintos határon, a nyereségesség pedig szintén csökkent.
A profitabilitás romlása amiatt következett be, hogy a gyártói kapcsolatokra alapozva elkezdtek nagykereskedelemmel is foglalkozni, amelyen kisebb a haszon, viszont ennek az üzletágnak nagyobb lett a súlya a cégen belül. Másként mondva: a lakossági megrendelések visszaesését a napelemek viszonteladása ellensúlyozta ugyan, de ezen sokkal kevesebbet lehet keresni. A Manitu évente körülbelül 50-70 kisebb háztartási napelemes rendszert telepít, az átlagos árak ma bruttó 1,5-3,5 millió forint között mozognak.
| Mindenki csinálja, de komolyan csak kevesen |
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint tavaly 20 megawatt volt a telepített háztartási kiserőművek összesített teljesítménye, ennek alapján a piac mérete 7-9 milliárd forint között lehet. Mivel nem mindenki vásárol magyar nagykereskedőktől, ezt az összeget becslések szerint még 2-4 milliárd forinttal megdobhatja a külföldről beszerzett, és itthon eladott napelemek értékesítési ára. A telepítői piac látszólag nagyon szétaprózódott, körülbelül 500 cég lehet, amely napelemekkel (is) foglalkozik, a valóságban azonban csak 20-25 olyan társaság van, amely komolyabban ráállt a technológiára, és igazán erős referenciákat tud felmutatni. Azok száma pedig, amelyek csak napelemmel foglalkoznak, két kézen megszámlálható. |
A piacot alapvetően befolyásolja, hogy mikor mekkora állami támogatás és milyen formában érhető el. A kisebb közüzemi és céges pályázók számára legutóbb 2013 februárjában három napig volt nyitva egy támogatási konstrukció, az ezen nyertes projektek pedig szép lassan kifutottak, elfogytak. Ráadásul a lakossági vevők számára már három éve nincs támogatás, de napelemes szempontból még az sem volt jelentős. Ennek következtében a tavaly kiépült, összesen mintegy 20 megawattnyi teljesítményű kiserőműveknek becslések szerint legfeljebb 10-15 százaléka a lakossági telepítés. A döntő részt az önkormányzatok, óvodák, iskolák, közintézmények és kisebb részt a céges telephelyüket fejlesztők képviselik.
Hagyjon békén mindenkit az állam
A Manitu két tulajdonosa úgy gondolja, hogy normális logika szerint működő, fejlődőképes piacon egyáltalán nincs szükség támogatási rendszerre, mert az csak torzítja a viszonyokat. Amióta a lakosság nem pályázhat állami segítségre, a közgazdasági logika szerint működik a piacnak ez a része, és legalább kiszámítható. Ezzel szemben a „nagyobb kiserőművek” építése szinte kizárólag a pályázati rendszer függvénye, annak feltételeihez kötött, ami nem készteti feltétlenül racionális gondolkodásra a vevőket. Ha van rá uniós forrás, megpályázzák, ha nincs, akkor nem. A szakma erőforrásainak jelentős része arra megy el, hogy pályázati tanácsadónak képezze át magát, és főleg arra, hogy azt a kapcsolati hálót építse, illetve működtesse, amelyen keresztül a projekteket jó eséllyel elviheti.
A lakossági piac viszont állami beavatkozás nélkül is működik, mert a napelemek ára az utóbbi években jelentősen csökkent, és a háztartások egyre nagyobb arányban fektetik a pénzüket a megoldásba. Szépen fejlődne is magától a piac, ha nem szólt volna közbe a 2013-ban felpörgetett, a 2014-es választásokra kitalált csodafegyver, a rezsicsökkentés. Az alacsonyra vitt áramdíj, amelyet a cég szerint csak részben indokoltak az árampiaci mozgások, alaposan kitolta a napelemes rendszerek megtérülésének idejét, amelynek hatására sokan léphettek vissza a vásárlás gondolatától.
| Fejenként két watton állunk |
Az iparág európai szövetségének (EPIA) adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó telepített napelem-teljesítmény mindössze 2 watt, ami alaposan elmarad a szomszéd országok adataitól. Ugyanez a mérőszám Ausztriában 72, Szlovákiában 97, Ukrajnában 14, Romániában 54, Horvátországban 5, Szlovéniában pedig 103 watt. Németország 436 wattal toronymagasan vezető a kontinensen. A fejlettséget azonban nagymértékben befolyásolják az egyes nemzeti támogatási rendszerek, amelyek sok esetben gyorsan felpörgetik a piacot, és előfordul, hogy rövid időn belül ki is fulladnak, ami nem feltétlenül kedvező folyamat. Az EPIA adatok szerint Magyarországon 2013-ban a piac (teljesítmény alapján számolt) harmadát adták az újonnan épített kis háztartási erőművek, és 45 százalékát a még mindig kicsinek számító, de az előző kategóriánál nagyobb teljesítményű, intézményes telepítések. |
Durva közelítő számítással egy háztartási napelemes rendszer körülbelül 9-13 év alatt hozza vissza az árát (és onnantól még legalább 10-15 évig termeli „ingyen” az áramot), a rezsicsökkentés után azonban a számolások inkább a 12-13 év felé tolódtak el. Szolnoki Ádám szerint ez még mindig nem rossz, a napelemek ára pedig évente pár százalékkal továbbra is csökkenni fog, ami javít a megtérülésen. A rezsicsökkentésnek inkább az a nem kívánt hatása, hogy határozottan megtorpant az érdeklődés a napelemek iránt, és a jövőt így nehéz tervezni. Míg korábban azzal lehetett számolni, hogy a villamos energia ára éves átlagban körülbelül valamivel 8 százalék felett emelkedik, mára ez a logika a többség gondolkodásában megváltozott.
(Minapi cikkünkben arra világítottunk rá, hogy egy másik megújuló erőforrásnak is hányattatott sorsot jelölt ki a kormány. Miközben már a románok, bolgárok is rakétagyorsasággal húznak el mellettünk a szélerőmű-kapacitás terén, nem is beszélve a fejlett Nyugatról, addig itthon az állam nem hisz a szélerőműfarmokban.)
Jönnek a nagyhalak
Míg a rezsicsökkentés nem kedvezett az olyan cégeknek, mint a Manitu Solar, a Magyar Nemzeti Bank éveken át tartó alapkamat-csökkentő politikája igen. Ennek hatására ugyanis a bankbetétek kamata is olyan mélypontra zuhant, amely már sokakat elgondolkodtat arról, hogy máshova tegye a megtakarítását. Őket ma sokkal könnyebb meggyőzni egy napelemes rendszer telepítésétől, mint korábban. A problémát inkább most már az jelenti, hogy a bankok szinte kizárólag jelzálogfedezettel adnak hitelt napelemre, ami nagyon beszűkíti a lehetőségeket.
A kisebb cégek számára újabban az is nehezíti a helyzetet, hogy a hozzájuk képest gigantikusnak és tőkeerősnek számító Elmű-Émász csoport az Erste speciális finanszírozási termékével karöltve belépett a kis háztartási piacra. „Nem egy ligában focizunk, de éppen ez ad nekünk lehetőséget. A feladat ugyanaz maradt, meg kell találnunk azokat a réseket, ahol boldogulunk” – mondja Szolnoki Ádám.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
