A szabályozás eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a választási visszaéléseket és kiküszöbölje a végsőkig elmenő manipuláció lehetőségét. A Politikai Institute szerint azonban a pártok nyilvános üzenetei a kampánycsendet követően is elérhetőek, az új média (internet, mobiltelefonok) csatornáin terjedő információkat senki nem korlátozza, és a közvéleménykutatás-megjelentetési tilalom pedig alapvetően sérti az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát, ráadásul súlyos esélyegyenlőtlenségeket eredményez.

Az intézet kampánycsend elleni érvei között szerepel, hogy a plakátokat nem szedik le erre az időre; a mindenkori kormány ekkor is hozhat intézkedéseket, míg a többi pártnak nincs módja ilyen megjelenésre. A mobiltelefonoks és az internet elterjedése is – a javaslat készítői szerint – értelmetlenné teszi a kampánycsendet. A közleményben az is szerepel, hogy a személyes befolyásolást semmilyen intézkedéssel nem lehet kizárni az emberek életében, és ez sokszor meghatározóbb, mint a média.

Hasonló okokra hivatkozva a közvélemény-kutatásokra vonatkozó nyolc napos moratórium eltörlését is indokoltnak tartaná a Political Capital. A magyarázatok a következők: a pártok az kampány finisében a legaktívabbak, így a kilenc nappal korábbi eredmények legalább a választást megelőző 10-15 napban készülnek, ezzel azonban hiteltelenné válhatnak az intézetek; az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát is sérti ez a rendelkezés és akomoly demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban sem létezik ilyen, kizárólag a választás napjára vonatkoznak bizonyos megszorítások – olvasható az intézet javaslatában.