Egy igazi szerepjáték rajongó főleg régi, a kilencvenes évek esetleg az ezredforduló elején megjelent darabokkal...
Egy igazi szerepjáték rajongó főleg régi, a kilencvenes évek esetleg az ezredforduló elején megjelent darabokkal játszik (Baldur’s Gate-el bezárólag). Ennek oka nem a sznobizmus, inkább az a tény, hogy a mai világban már nem készülnek elgondolkodtató, hosszas játékórákat vagy napokat igénylő, lassú menetű szerepjátékok.

Minél gyorsabb akció, a lehető legszebb grafikával: ez most a követendő példa. Ebbe az üzleti modellbe nem férnek bele a körökre osztott, „szöszölős”, bonyolult történettel rendelkező szerepjátékok. Üdítő kivételek azért akadnak (pl. a független Spiderweb szerepjátékai), ilyen kivétel a mai munkakerülő ajánlat, az Ultimate Tactics is. Vigyázat: hosszú időre alkalmas munkakerülés veszélye áll fenn!