Tech techline.hu 2011. december. 26. 14:30

Így kaphat luxusdolgokat fillérekért

Hosszú hétvége a Balatonnál féláron, könnyűbúvár próbamerülés, angol nyelvvizsga-felkészítő, alakformálás vagy...

Hosszú hétvége a Balatonnál féláron, könnyűbúvár próbamerülés, angol nyelvvizsga-felkészítő, alakformálás vagy borszeminárium 60 százalékos kedvezménnyel, csontkovács és masszőr harmad áron – 50-70-90 százalékos kedvezmények csábítanak vásárlásra a bónuszokat, kuponokat kínáló weboldalakon.

Az ötlet ugyanaz, mint a reklámújságokból kitéphető kuponé: olcsóbb, egyszeri, korlátozott ideig tartó ajánlat – igazi csapda az impulzusvásárlóknak. Annyival több is a papírkuponoknál, hogy az online közösség erejével ötvözve még nagyobb kedvezményeket lehet elérni.  Ha megfelelő számú érdeklődő összegyűlik adott időkereten belül, jelentős kedvezményt kapnak a vásárlók.

Itthon 2010 második felétől jelentek meg a speciális értékesítési filozófiájú oldalak, de az impulzusvásárlásra és a tömegek vásárlóerejére építő, bónuszokat, kuponokat kínáló e-kereskedelmi piac már most sokszereplős.  Bónusz Brigád, Napi tipp, Kupon Világ és Kuponunk az ismertebbek, de mellettük sorakoznak a többiek is: a Tsoonami, a Veddvelem, a Citybrands, sőt már gyűjtőoldalak is vannak, ahol minden ajánlatot egy helyen meg lehet találni, ilyen a Startlapkupon vagy a Qponverzum.

Amerikából jöttem…

Az ötletet Amerikából importáltuk, a 2008 óta működő Groupon (group=csoport + coupon=kupon) mintájára, bár nem ez volt az első ilyen cég. A Mercata már 1999-ben megalakult az Egyesült Államokban, de hiába állt mögötte jelentős tőke, nem bírta a versenyt, és 2001 januárjában bezártak.

A Groupon 2011 áprilisában már 35 különböző ország 300 piacán végzi tevékenységét, regisztrált felhasználóinak száma több mint 35 millió, éves forgalma pedig meghaladja a félmilliárd eurót. A cég elképesztő ütemben terjeszkedik világszerte – áll a GKIeNET Internetkutató és a Budapesti Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpontjának „Bónuszok és kuponok” kutatási összefoglalójában.  Arra is kitérnek, hogy a Groupon sikerét meglovagolva egyre több a konkurens is. Közülük kiemelkedik washingtoni központtal működő LivingSocial, akik 2011 májusában már összesen 400 városban kínáltak kuponokat. Kínában a Groupont elsőként másoló cég Tuangou néven jelent meg, azóta pedig több ezer ilyen oldal indult. További jelentős nemzetközi szereplőnek számít a területen a BuyWithMe, a Jasmere.com, a Fab.com, a Weforia, a Groop Swoop, a Groupalia, a TownHog, a TeamGrab.com, a Baredeal.com, az Agenzy.com, a DailyQ.com és az eWinWin.

Marketingcélok

Az akár több milliárd dollár kockázati tőkebefektetéssel támogatott cégek által üzemeltetett bónuszos/kuponos vásárló weboldalak új hirdetési trendet indítottak el; új szereplőkként, új hirdetési megoldással jelentek meg. Ugyanakkor viszonylag kevés olyan termék és szolgáltatás van, ahol egy kereskedő akkora árréssel dolgozik, hogy megérje neki ekkora kedvezményt adni. Éppen ezért a kereskedők az engedményt többségében marketingcélok miatt teszik meg, hogy új vevőket csábítsanak magukhoz. Belőlük remélhetőleg visszatérő vásárló lesz majd a későbbiekben, akik immáron teljes áron vásárolnak. A vevők oldaláról nézve bevezető áron próbálhatnak ki újdonságokat, sőt akár ajándékként is adhatják a kuponokat.

A kuponokat/bónuszokat kínáló oldalaknak minden esélyük megvan arra, hogy 2011-ben jelentős változást hozzanak a magyar online kereskedelemben is. Az üzleti modell tökéletesen működik itthon is, nem igényel nagyobb változtatásokat a tengerentúlon már bevált megoldásokhoz képest. A vásárlói pozitív fogadtatás a jelenleg leggyorsabban növő internetes vállalkozások közé emelték az online bónuszt/kupont értékesítő oldalakat.

A siker titka

A bónuszt/kupont kínáló oldalak üzleti modelljének működéséhez meg kellett győzni a kereskedőket, hogy adjanak jelentős árengedményt a bónuszos/kuponos oldalra való, rövid lejárati idejű hirdetés kikerüléséhez. A Groupon sikere azzal magyarázható, hogy a kereskedők a vásárlók felé legalább 50%-os akciót hirdető termék/szolgáltatás értékesítése után még tekintélyes jutalékot is fizetnek a cégnek. A Groupon esetében ez 50%-os jutalékot jelent az értékesített bónuszok/kuponok után, vagyis a kereskedő a teljes ár legalább 75%-áról lemond.

A magyarországi bónuszos/kuponos kereskedők ugyanezzel az üzletpolitikával indultak el, de a nekik járó jutalék mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók. A többség változatlanul a meghirdetett kedvezményes ár 50%-át kéri közvetítői díjként (mint a Groupon), de az erőteljes verseny hatására már többen is vannak, akik ennél kevesebb jutalékért dolgoznak.

A bónuszokat/kuponokat kínáló e-kereskedelmi oldalaknál is érvényesül az általános séma: néhányan viszik el a teljes forgalom 80-90 százalékát, míg a többiek növekedési üteme fokozatosan elmarad a piacvezetőktől. 2011 májusában Bónusz Brigád 112 819 552 forint, a Kupon Világ 99 463 019 forint, míg a Kuponunk 9 279 300 forint árbevételt realizált budapesti akcióikon keresztül.

Okostelefonnal is

A Bónusz Brigád sikeréhez nyilván jelentősen hozzájárult, hogy Magyarországon elsőként, Európában másodikként jelentek meg 2010 decemberében iPhone- és Android-alkalmazással, és ezekkel nemcsak vásárolni lehet, de a bónuszok nyomtatása is kiváltható. A cég 100 százalékos visszafizetési garanciát vállal, és Európában elsőként személyre szabott ajánlatokat vezettek be a szintén magyar tulajdonú Gravityvel együttműködve.

Intő jelek

A közösségi vásárlási láz hatására egyre többen vesznek igénybe luxusszolgáltatásokat, jóformán fillérekért.  Akkor sincs ok pánikra, ha esetleg nem gyűlik össze elegendő vevő, ilyenkor ugyanis visszaküldik a pénzt a számlára, a megbízást pedig törlik. De általában mind a vevő, mind az eladó vagy szolgáltató megtalálja a számítását úgy, hogy az adásvétel minden eleme átlátható, követhető és mérhető.

Akadnak azonban intő jelek is. Míg itthon most kezdődik az aranykor, másutt talán már lecsengtek a szép napok: két jelentős piaci szereplő is visszavonulót fújt. Négy hónapnyi teszüzemet követően nemrég bezárták a Facebook napi vásárlási ajánlatokat kínáló oldalát, a Facebook Dealst. A Yelp 2010 júliusában kezdte tesztelni a rendszert, ez idő alatt húsz városra terjesztette ki az ajánlatát. Mostanra azonban kiderült, hogy mégsem éri meg neki a napi ajánlatok piacán maradnia.

Hirdetés