Szól a vekker, majd fél perc múlva már berreg a kávégép is. Sokan indítják így a reggelt, ám az interneten – főleg az influenszerek által terjesztett – feltételezés szerint ez zavart okozhat abban, hogy az ember mennyire érzi magát „ébren” a nap folyamán, és végül délután összeomolhat az energiaszintje is.

A véleményvezérek egészen pontosan azt hangsúlyozzák: ébredést követően 90–120 percig kéne halasztani a koffeinbevitelt, ettől pedig „természetesebb” lesz az ébredés, jobb lesz az alvás, és a délutáni bezuhanás is elkerülhető lehet. Tudományos bizonyítékokkal ugyanakkor nem támasztják elő ezeket az állításokat, csak néhány ember pozitív beszámolójára hagyatkoznak – így a The New York Times járt utána alaposabban a dolognak, a tudomány talaján.

Elöljáróban: a koffein és az alvás kapcsolatát vizsgáló tudósok szerint lehet néhány előnye a reggeli kávé halasztásának, de nincs túl sok kutatás, ami alátámasztaná ezt. Sőt, a kockázat egyes esetekben meghaladhatja a feltételezett előnyöket.

A nap során a szervezet egy adenozin nevű vegyületet termel, mely az agyi receptorokhoz köthető, és ez felelős az álmosság érzetéért. A koffein azzal fejti ki a jól ismert élénkítő hatását, hogy blokkolja ezeket a receptorokat – mondja Marilyn Cornelis koffeinkutató.

Azt már Michael Grandner, az Arizonai Egyetem alvás- és egészségkutatási programjának vezetője teszi hozzá, hogy ez a hatás sem azonnali; 20–30 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein felszívódjon, és a véráramba kerüljön, s ezáltal elérje az agyat, kifejtve az ismertetett módszerrel a hatását.

Marilyn Cornelis szerint azonban a genetikától is függ az, hogy mennyi ideig lesz éber az ember a kávé hatására, „ez nagyon változó”. Vannak, akik egy reggeli kávé lendületét egész nap érzik, míg másokból gyorsabban kiürül a koffein, és néhány órán belül már szükségük van egy újabb adagra.

Michael Grandner hangsúlyozza: mivel az alvás során fokozatosan csökken az adenozin szintje, adja magát, hogy ébredéskor a legalacsonyabb. Így a koffein eleve nem is tud annyit blokkolni belőle, ami valóban okozhatja azt, hogy az ébredés után közvetlen fogyasztott kávé érzetre kevésbé pörgeti fel az embert. A szakember szerint ez adhat okot a reggeli kávé halasztására, ő maga 30–60 percet szokott várni az első elfogyasztásáig. Azt ugyanakkor megjegyzi: tanulmányok nem támasztják alá ezt, inkább az egyéni preferenciákon múlik, hogy mi az optimális valakinek.

Marilyn Cornelis szerint az adhat okot még az első kávé halasztására, ha valaki nem szeretne többet fogyasztani a nap folyamán – így ugyanis a hatás a kora délutáni órákig is eltarthat.

Ártani azonban nem fog, ha valaki kávéval indítja a napot.

Allison Brager, az amerikai hadsereg neurobiológusa hozzáfűzi: ha valaki nem aludt eleget, a korai kávé „életmentő” lehet, mivel javítja a mentális éberséget és a fizikai erőnlétet is. Így azoknak is ajánlott lehet a korai kávéfogyasztás, akik mozgással indítják a reggelt.

Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy lefekvés előtt 6 órával már ne fogyasszon kávét – de ha rosszul alszik, ez 8–12 órára is kitolható. Allison Brager végezetül megjegyzi: ha egész nap koffeinre van szüksége az éberséghez, tanácsos inkább felkeresnie egy alvásspecialistát.

Mindent összevetve, messze nem olyan egyszerű a képlet, mint ahogy azt az influenszerek lefestik. Sok múlik az egyéni preferenciákon, valamint a genetikán is, és ártani biztosan nem fog, ha kávéval indítja a napot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.