Egy saját fejlesztésű betegségtérkép segítségével és a módszertan finomításával a depresszió új altípusait azonosították a BME bioinformatikusai. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményei hamarosan a kezelésekben is hasznosíthatók lesznek.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) keddi közleményében felidézi: hét éve született az első publikáció az akkoriban úttörőnek számító kutatásról, amellyel a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) szakemberei – a Semmelweis Egyetemen és a Manchesteri Egyetemen dolgozó kollégáikkal közösen – Magyarországon hozták létre a 250 leggyakoribb betegség egymásra hatásának első térképét.
Az Antal Péter vezette kutatásban egy elektronikusan elérhető, kereshető, a különböző betegségek egymásra hatását bemutató térképet alkottak.
A BME közlése szerint a betegségek közötti rendszerszintű kapcsolatok vizsgálata azóta is halad, a brit Biobankban tárolt betegadatok felhasználása mellett további nemzetközi (finn, katalán) adatbázisokat is felhasználva.
Most az eredeti elemzést továbbfejlesztve elkészült egy olyan módszertan, amely már a betegségek időbeli dinamikáját is képes kihasználni a közös molekuláris biológiai háttér felismerésére és a több betegségben szerepet játszó molekuláris mechanizmusok felfedezésére. A kapcsolódó kutatást a Nature Communications folyóiratban publikálták.
A rendszerrel sikerült kiemelni a depresszió releváns társbetegségeit, és így felfedezni olyan közös, a depresszióval és társbetegségeivel is kapcsolatban lévő faktorokat – genetikai hátteret, környezeti és életmódbeli sajátosságokat, molekuláris útvonalakat –, amelyek az egyes betegségekre külön-külön fókuszáló elemzések esetén rejtve maradtak volna.
„A fejlesztés jelentősége, hogy a depresszió és közvetlen társbetegségeinek a közös hátterét megértve elkülöníthetők lehetnek a depresszió fontosabb altípusai, a pontosabb kórkép pedig értelemszerűen hatékonyabb kezelést tesz lehetővé” – magyarázza Antal Péter, a VIK Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszékének docense.
A szakember beszámolt arról is, hogy ez egy hosszú kutatás, még 2013-ban pályáztak először a UK Biobank adatainak használatára, és most is van egy futó projektjük, az Alzheimer-kór, illetve általában a demencia területén, ausztrál–kanadai–német–holland–magyar együttműködésben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.