A második páciensnél már nem figyelhető meg az implantátum szálainak visszahúzódása, ezt több módszerrel is igyekeztek megelőzni a Neuralinknél. A cég vázolta néhány jövőbeni tervét is.
Januárban jelentette be Elon Musk cége, a Neuralink, hogy sikerült beültetni az első emberbe a cég által fejlesztett agy-számítógép interfészt. Az alany, Nolan Arbaugh, aki 21 évesen nyaktól lefelé lebénult, játszani és sakkozni is tud a számítógépén az eszköz használatával.
Májusban ugyanakkor akadt egy kis probléma a chippel: a szálai elkezdtek visszahúzódni, rontva az eszköz kommunikációját. Emiatt a Neuralink végzett néhány módosítást a chipjénél, javítva az implantátum és az alany neuronjai közötti kapcsolatot.
Időközben egy második páciens is megkapta a chipet, és a Neuralink közlése szerint nála már nem volt megfigyelhető a szálak visszahúzódása. A cég több megelőző intézkedést is tett annak érdekében, hogy nála már ne jelentkezzen ez a probléma, legalábbis kisebb legyen a valószínűsége.
Például – részletezi az Engadget – mérsékelték a mozgást az operáció során, valamint csökkentették az implantátum és az agy közötti rés nagyságát is. Az eddigi tapasztalatok alapján nincs visszahúzódás a második páciensnél.
Az első betegnél az algoritmuson változtattak, hogy javuljon, ahogyan az implantátum észleli és lefordítja a jeleket. A Neuralink szerint esetében a szálak stabilizálódtak, és az implantátum is helyreállt.
A cég azt is közölte: a második alany, Alex pár héttel a júliusi műtétjét követően már képes volt CAD-szoftverrel egy egyedi tartót tervezni a Neuralink töltőjéhez. Ezt ki is nyomtatták azóta 3D-s nyomtatóval, és használja is a páciens.
Alex egy, a szájában lévő joystickkal együtt már a Counter-Strike 2 is tud játszani – az implantátum, valamint a joystick együttes használatával egyidejűleg tud mozogni és célozni a lövöldözős játékban.
A Neuralink most azon dolgozik, hogy az agyi chip képes legyen több egyidejű kattintás és mozgás észlelésére – így teljessé téve az egér és a videójáték-kontrollerek használatát imitáló funkcionalizást.
Végezetül, dolgoznak a felhasználó írási szándékát felismerő algoritmuson (például ALS-es betegek számára), valamint a valós világgal történő interakción is fejlesztenének. Utóbbit a kerekesszék vagy egy robotkar gondolatokkal történő mozgatása révén szeretnék elérni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.