A legpesszimistább éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén egy vizsgálat szerint csupán a kispettyes macskacápák tojásainak 11 százaléka kelhet ki – ez pedig jó eséllyel megpecsételné a sorsukat is.
Veszélyben lehetnek a kispettyes macskacápák egy friss kutatás szerint – az állatok tojásai ugyanis 2100-ra számottevőek kisebb valószínűséggel kelhetnek ki, ha a legrosszabb éghajlati forgatókönyv valósul meg.
A nevezett cápafaj jelenleg nem veszélyeztetett, az egyedszáma is megfelelő; főleg az Atlanti-óceán északkeleti részén fordul elő. A Marine Environmental Research folyóiratban publikált kutatás megállapításai szerint azonban ez rövidesen megváltozhat: a faj ugyanis sebezhetőbbé válhat a globális felmelegedés hatására.
A vizsgálatokat végző francia BOREA vízi biológiával foglalkozó laboratórium szakemberei szerint a kispettyes macskacápák élőhelye már most is csökkenőben van a part menti területeken, főleg a nyári hónapokban, a költési időszak csúcsán.
A kutatók, hogy tisztább képet kapjanak arról, hogyan boldogulhatnak a jövőben ezek a cápák, három különböző környezetben vizsgálták meg, mi történik a tojásaikkal. A különbséget a vízhőmérséklet és a pH-tartalom adta, melyekben a tojások voltak. Ez utóbbi azért fontos, mert az óceánok egyre savasabbá válnak a szén-dioxid-kibocsátás határa.
Az első környezet a nagyjából szokványos volt, kontrollcsoportként: ezek a tojások az 1995 és 2014 között megfigyelt hőmérsékleti és pH-értékű vízben voltak. A másik két szcenárió az ENSZ két éghajlati prognózisának felelt meg: SSP2 és SSP5. Előbbi a „középút”, mely szerint 2,7 Celsius-fokkal emelkedne a globális átlaghőmérséklet 2100-ra, míg a víz pH-értéke 0,2-del gyengülne.
Az SSP5 a legrosszabb forgatókönyv; ez 4,4 Celsius-fokos melegedéssel, valamint a víz pH-jának 0,4-es romlásával számol. Ami a tojásokat illeti, ebben a környezetben csupán a 11 százalékuk kelt ki – szemben a kontrollcsoport és az SSP2-forgatókönyv 81 százalékos kelési arányával.
Az SSP5-ös környezetbe helyezett tojásokban lévő embriók kevesebb sárgáját fogyasztottak, lassabban fejlődtek, és a kopoltyújuk kialakításában is kevésbé voltak sikeresek. A kikelést követően azonban már nem volt különbség az egyes csoportok között.
Mint azt a Gizmodo is kiemeli, ez csak egy tanulmány egyelőre, így további kutatások szükségesek az eredmények igazolására. Azonban, ha helytállóak a megállapítások, és az SSP5-ös forgatókönyv is megvalósul, az a Kispettyes macskacápák számára végzetes lehet – ahogyan a hasonló társaiknak is.
Jó hír lehet azonban, hogy a legrosszabb forgatókönyv nem túl valószínű – így ha sikerülne elkerülni, az a halak jövője szempontjából is pozitív lenne.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.