Több tízezer font – azaz sokmillió forint – bevételre tesznek minden nap azok a bűnözők, akik egy tökélyre fejlesztett, ám valójában faék egyszerűségű módszerrel lopnak el okostelefonokat.
A kiberbűnözésnek lassan már megszámlálhatatlanul sok formája van, pedig a „hagyományos” módszerek is legalább olyan hatékonyak mai napig – ez olvasható ki abból a beszélgetésből, melyet Dave Fishwick üzletember, pénzügyi tanácsadó készített egy anonim bűnözővel. Az ITV brit televízió reggeli műsorában sugárzott beszélgetés – melyben a bűnöző arca természetesen el volt maszkolva – rávilágított, mennyire egyszerű módszereik vannak a bűnözőknek mai napig.
A The Independent összegzése szerint ugyanis a legegyszerűbb módszer még mindig az, hogy átnéznek az áldozat válla fölött, ellesik a jelkódját vagy a jelszavait, majd megragadják a mobilt, és elfutnak. Utóbbi a klasszikus része a módszernek, míg a leskelődés lehetővé teszi a bűnözők számára, hogy ne egy lezárt, jelkóddal védett papírnehezékkel a kezükben fussanak el.
A jelkód ismeretében ugyanis – hiába van beállítva az ujjlenyomat-azonosítás vagy az arcfelismerés – a telefon feloldható, és így a banki appok védelme is megkerülhető. Azok ugyanis sok esetben beengedik a felhasználót mondjuk arcfelismeréssel, de ha ez nem működik, a jelkóddal – amit viszont már ismer a bűnöző.
A dolog persze számos ponton elvérezhet, de a jelek szerint működik: a bandavezér ugyanis állítja, a jellemzően 4–5 főből álló csapata fejenként napi 18–20 lopott mobilt szállít le. Ezekből tudnak pénzt csinálni, hozzáférve a banki alkalmazásokhoz, majd arról elutalva az egyenleget.
A bűnöző szerint 15–20 ezer fontra tesz szert napi szinten, ami 7–9 millió forint körüli összeg – de volt már ennél lényegesen több is. Azt is elmondta, hogy nem is feltétlen kell minden esetben fizikailag ellopni a mobilt: ha valaki látja a banki belépési adatokat, elég csak elküldeni azt egy másik bűnözőnek, aki már be is tud lépni a netbankba, majd egy jelszócserével ki is zárható a jogos tulajdonos. (Ez az EU-ban már aligha működik, mert minden pénzintézet több védvonalat is beépített a beléptetés és a tranzakciók folyamatába.)
Mindent összevetve azonban, érdemes nyilvános, zsúfolt helyeken – buliban, tömegközlekedésen stb. – nem jelszavakat pötyögni, ha fennáll a veszélye annak, hogy a környezetéből valaki megfigyelheti. Érdemes használni a készülékekbe épített ujjlenyomatos vagy arcalapú azonosítást is ilyen esetekben, és nem a jelkódot beírni – azt ugyanis bárki kifigyelheti, majd kiránthatja a kezéből a telefont, és elfuthat. A jelkóddal pedig bármihez hozzáférhet a mobilon.
Jó hír ugyanakkor, hogy már az androidos és az iOS-es eszközök is gondolnak a lopás problémakörére, és különböző intézkedésekkel igyekeznek megnehezíteni a bűnözők dolgát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.