Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem igazán jó egyedül lenni, és sokan nagyobb léptékben gondolkozva is ezt vallják. Rendre fel is röppennek olyan komoly elképzelések, amelyek szerint létezhet még rajtunk kívül is értelmes élet a galaxisunkban. A legújabb kutatás viszont igencsak mérsékli ennek a valószínűségét.
Frank Drake amerikai csillagász 1960-ban állította fel azóta sokat idézett egyenletét, a Drake-képletet (Drake-formulát), ami elvileg megadja egy adott csillagközi térrészben lévő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát. A világegyetemben azonban annyi a még fel sem fedezett, így a képlet szempontjából ismeretlennek számító tényező, hogy óriási a bizonytalanság a képlet valóságtartalmával kapcsolatban.
Nem véletlen, hogy az évek során a Drake-egyenlet számos kritikát kapott, túlzottan optimistának ítélték a becslését. Ilyen többek között a Fermi-paradoxon is, a feltételezhető ellentmondás az egyenlet által sugallt földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.
Egy új kutatás most picit közelebb vihet az igazsághoz, ugyanis két tényező hozzáadását javasolja az egyenlethez. A Texasi Egyetem és a zürichi műegyetem (ETH Zurich) szakemberei úgy vélik, hogy a kontinensek és az óceánok megléte, valamint a hosszú távú lemeztektonika (a bolygó litoszférájának nagy léptékű mozgásai) fontos tényezői a civilizációk megjelenésének. A kutatók ezért két tényező hozzáadását javasolják az egyenlethez: a kontinensekkel és óceánokkal rendelkező lakható bolygók hányadát, illetve a legalább 500 millió évig működő lemeztektonikus bolygók hányadát.
Az egyenlet javasolt módosítása tehát új tényezők bevonásával finomíthatja a becsléseket, és összességében ez a „kis” kiigazítás már jelentősen lecsökkenti a Drake-egyenletben azt az értéket, ami a galaxisunk azon civilizációinak számát mutatja, amelyekkel esetleg kommunikálni tudunk. A szakemberek szerint ugyanis valószínűleg meglehetősen ritka, hogy egy bolygón hosszú távú lemeztektonika, valamint kontinensek és óceánok is legyenek.
De miért is olyan fontos a lemeztektonika? A Föld lemezmozgásai változatos élőhelyeket hoznak létre, újrahasznosítják a tápanyagokat és szabályozzák az éghajlatot, ami kulcsfontosságú az élet szempontjából – idézi a Gizmodo a kutatókat. A Földön több mint 500 millió évbe telt, hogy az első állatokból, amelyek körülbelül 800 millió évvel ezelőtt jelentek meg, kifejlődjön az ember. A technológia a mindennapi szükségletekből alakul ki, idetartozik például a szerszámok készítése, a gazdálkodás, a ruhakészítés és a fegyvergyártás – érvelnek a szerzők, hozzátéve, hogy a tűz és az elektromosság „elengedhetetlen” az intelligens civilizációk fejlődéséhez. Komplex civilizációk – írják – valószínűleg nem jönnek létre szigorúan óceáni környezetben.
A szakemberek azt is megvizsgálták, hogy mennyi vízre van szükség egy bolygó felszínén ahhoz, hogy nagy valószínűséggel kontinensek és óceánok is legyenek rajta, illetve a lemeztektonika valószínűségével kapcsolatban is hasonló vizsgálatokat végeztek. E két tényező figyelembevételével azt találták, hogy annak az esélye, hogy egy bolygón kontinensek és óceánok legyenek, és hosszú távú lemeztektonikával is rendelkezzen, nagyon kicsi mindössze 0,2 százalék (azaz 1000 bolygóból csupán kettő felelhet meg ezeknek a feltételeknek).
Az említett tényezőkkel módosított Drake-egyenlet eredménye arra utal, hogy a fejlett civilizációk rendkívül ritkák, és a bolygók megfelelő körülmények között való megjelenésének esélye 0,0034 százalék és 0,17 százalék között van. Ez azt jelenti, hogy galaxisunkban 0,006-tól akár 100 000 aktív, kommunikatív civilizáció is létezhet, bár a tényleges szám valószínűleg az alsó határon van, figyelembe véve, hogy ezek a civilizációk korlátozott ideig kommunikálhatnak a lehetséges társadalmi összeomlás vagy kihalás miatt. És mivel ez az alsó határ közel esik a nullához, jó eséllyel nincs más értelmes élet a galaxisunkban. Ez segít megmagyarázni, hogy miért nem észleltünk még semmilyen jelet más civilizációktól, tehát ez a mostani kiegészítés a Fermi-paradoxonra is magyarázatot adhat.
Természetesen a Drake-egyenlet még ezzel a módosítással sem mondható véglegesnek, ugyanis még mindig számos olyan érték van, amelyet nem ismernek a szakemberek, viszont be kellene illeszteni az egyenletbe, hogy az végül valós megoldással szolgálhasson. A jelenlegi csillagászati kutatások mindenesetre közelebb vihetnek ehhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
