Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) friss kutatásából, mely például azt is megállapította, hogy egyre többen fizetnek a legális tartalmakért.
Az SZTNH 2011 óta kutatja a 18–26 év közötti fiatalok szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásait; idén először a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztás mellett a mesterséges intelligencia is terítékre került.
Az idei felmérés szerint 10-ből 4 fiatal használta már az MI-t, 3 pedig találkozott vele, de még nem próbálta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI képességeit.
A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t.
Bár a kipróbálók kétharmada úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a mesterséges intelligencia használatának van szerzői jogi vetülete.
Még mindig a YouTube az ász a zenében
Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében.
2020-ban még csak a megkérdezettek 34 százaléka használt ilyet, idén már 54 százalékkal a többen. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója.
A streamingalapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotifyt.
A kutatás szerint az internetes streaming zenehallgatás nem jellemző a korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző: tízből hatan hallgatnak ilyet.
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73 százalékra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaminget használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat.
Az is megfigyelhető, hogy a streaming-előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.
Ha sport, akkor még mindig a TV, de egyre inkább a neten
A kutatás szerint a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is.
A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes streamek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben: nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve YouTube-ról videót letölteni, jegyzi meg az SZTNH.
Egyre többen fizetnek a játékokért és a szoftverekért
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23 százalékot ért el. A fizetős–ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67 százaléka saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségimédia-oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a YouTube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel – összegez a hivatal.
Ezen belül a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét.
Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, illetve a Távol-Keletről vásárlók aránya.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
