Amerika és Kína felhőtlennek jóindulattal sem nevezhető kapcsolata közismert, így nem meglepő, ha már egy ideje gyanakvással, nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek az Egyesült Államokban az egyébként igen népszerű kínai közösségi alkalmazásra, a TikTokra. Néhány nappal ezelőtt az amerikai képviselőház elsöprő többséggel el is fogadta azt a törvényjavaslatot, amely elvezethet a TikTok egyesült államokbeli ellehetetlenítéséhez. (A javaslat most a Szenátushoz kerül.)

A törvényjavaslat 165 napot ad a TikTok kínai anyavállalatának, a ByteDance-nek, hogy „elidegenítse”, azaz eladja egy amerikai cégnek az Egyesült Államokban működő, körülbelül 170 millió felhasználóval rendelkező leányvállalatát, amely az amerikai felhasználók adatait kezeli. Ellenkező esetben betiltják a működését, törlik az amerikai alkalmazás-áruházakból és a webtárhely-szolgáltatásokból az appot. Persze azoknál a felhasználóknál, akiknek telefonjukon már ott van az alkalmazás, nehéz lenne leállítani az egyéni használatot. Kényszeríthetik ugyan az internetszolgáltatókat, hogy blokkolják a TikTokhoz társított IP-címeket, azonban ez könnyen kikerülhető VPN (virtuális magánhálózat) használatával.

Ha végül a szenátus tagjai áldásukat adják a javaslatra, akkor a TikTok lenne az első törvény által betiltott alkalmazás, de – figyelmeztetnek technológiai jogászok – nem az utolsó. Bár a törvényjavaslatot a TikTok nevével fémjelzik, valójában – mutat rá a Gizmodo – más alkalmazások is betilthatók vele, amelyeket az Egyesült Államok elnöke „nemzetbiztonsági fenyegetésnek” tart. Kérdés, hány alkalmazásra húzható majd rá ez a meglehetősen homályos megfogalmazás.

„Most a TikTokra koncentrálunk, mert nyilvánvalóan ez lesz az első célpont. Azonban a törvénynek bizonytalan hatásai lehetnek, mert valójában azt sem tudni, kikről beszélünk” – fejezte ki fenntartásait a Santa Clara Egyetem internetjogi professzora, Eric Goldman. Szerinte a törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy hány alkalmazás és webhely tartozhat a hatálya alá, a szakértő a törvényjavaslatot egy, a közelgő elnökválasztás előtt az amerikai választók felé bemutatott performasznak tartja. Viszont könnyen elindíthat egy lavinát, ugyanis a törvényjavaslatban az is szerepel, hogy az inkriminált appnak „egy külföldi ellenfél irányítása alatt kell állnia”. Ez a kitétel viszont magában foglalhatja bármely olyan alkalmazást, amely például Oroszországhoz, Iránhoz, Észak-Koreához vagy Kínához bármilyen formában köthető. Akinek adott esetben semmi köze nincs a helyi rezsimhez.

A Gizmodo példákkal is megvilágítja a fentieket. Orosz ügynökök Facebook-csoportokat használtak a szavazók befolyásolására a 2016-os választásokon. Néhány hónappal ezelőtt, Elon Musk X-én az Irán által támogatott Hamász terrorcsoport téves információkat terjesztett, miközben promóciós szolgáltatásokért és kék pipákért fizetett. A szakértő szerint a törvényjavaslat akár úgy is értelmezhető, hogy ennyi elég a Facebook és az X bizonyos részeinek amerikai letiltásához.

Jelenleg az elnöknek és a kongresszusnak szinte nincs befolyása arra, hogy milyen alkalmazások létezhetnek, és milyenek nem, de a „TikTok-törvény” megváltoztathatja ezt. A jogszabály gyorsan áthaladhat a Kongresszuson, viszont a döntés visszavonása már sokkal lassabb folyamat lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.