A NASA Perseverance nevű marsi járműve még február 8-án örökítette meg, ahogy a vörös bolygó egyik holdja, a Phobos elhalad a Nap és a planéta között. A munka eredménye egy látványos timelapse videó lett.
A napfogyatkozások szempontjából épp a megfelelő korban jár a Föld: bár a Nap átmérője nagyjából 400-szor nagyobb a Holdénál, annyival messzebb van a Földtől, hogy az égen nagyjából egyforma méretűnek tűnnek. Ennek köszönhető, hogy teljes napfogyatkozás idején a Földet kísérő égitest éppen elfedi a Nap egészét.
Ez persze nem volt mindig így: négymilliárd évvel ezelőtt háromszor nagyobbnak láttuk volna a Holdat a mai méreténél, a számítások szerint 600 millió év múlva pedig már annyira eltávolodik a Földtől, hogy nem fogja teljesen elfedni a napkorongot.
Természetesen a Naprendszer más bolygóin is előfordulnak napfogyatkozások. Ám nem mindenhol játszódnak le ugyanúgy. A Marsnak például két holdja van, a Phobos és a Deimos, a NASA marsjárója, a Perseverance pedig most előbbi kapcsán készített egy timelapse videót arról, hogyan néz ott ki a jelenség.
Oh, this?
— Paul Byrne (@ThePlanetaryGuy) February 9, 2024
Just a partial solar eclipse.
As seen on Mars.
Yesterday. pic.twitter.com/RIjJ3eLWDV
A rover által megörökített eseményre február 8-án került sor. A rögzített képsorok laikusként csodásak, a tudósok számára azonban hasznos információkkal is szolgálnak. Lehetőséget adnak például arra, hogy a tudósok megmérjék a holdak pályájában bekövetkező finom változásokat – írja az IFLScience.
Az ár-apály jelenség miatt a Phobos mozgatja a Mars belső kérgét, a hold pedig egyre közelebb kerül a vörös bolygóhoz. Utóbbi változása pedig feltárja, hogy mennyire ellenálló a bolygó felszíne alatt a kéreg és a köpeny, ezzel pedig arra is fény derülhet, hogy milyen anyagok alkotják ezeket.
A partial solar eclipse on Mars, captured by NASA's Perseverance rover two weeks ago.
— Corey S. Powell (@coreyspowell) February 6, 2024
Tiny moon Deimos can't create a full eclipse, but it does make a cool looking transit. (Sped up 10x, processing by @stim3on) https://t.co/JosmPrPVG9 pic.twitter.com/3ChKwlOljH
A Phobos egyébként a számítások szerint 50 millió év múlva olyan közel kerül majd a Marshoz, hogy vagy becsapódik a bolygóba, vagy darabokra szakad, és gyűrűt képez az égitest körül. A Deimosra sem vár sokkal szebb jövő, de az az épp ellenkező irányba tart, így évmilliók múltán kikerül a bolygó gravitációs vonzásából, majd sodródni fog az űrben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.