Számítógépes szimulációval sikerült kideríteniük amerikai kutatóknak, hogy a marsi nap melyik szakaszában kell metánszivárgásra számítani a vörös bolygón.
A Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a légköri nyomás ingadozása lehet felelős a Marson azért, hogy a felszín alól a bolygó légkörébe kerül a metán. Az amerikai Los Alamos National Laboratory (LANL) kutatói úgy vélik, ez döntő fontosságú lehet a NASA Mars-járója, a Curiosity küldetése számára. Az eszköz egykori vagy jelenlegi marsi élet jelei után kutat, miközben a tudósok betekintést nyerhetnek abba is, hogy mikor és hol lehet megtalálni a szivárgást.
John Ortiz, a LANL végzős hallgatója szerint kritikus fontosságú tudni, hogy a Curiosity számára a sol – vagyis marsi nap – melyik időszaka a legalkalmasabb arra, hogy mintát vegyen a bolygó légköréből – idézi őt az Interesting Enginering.
A szakember által vezetett kutatócsoport számítógépes szimulációt futtatott le, hogy modellezzék, milyen utat jár be a metán a felszín alatti repedésekben, és végül hogyan kerül a légkörbe. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a hőmérséklettől függő folyamatok, mint például a metán megkötése a kőzetekben, hogyan járulnak hozzá a metánszint ingadozásaihoz.
Soha nem jött még ilyen kép a Marsról: lefotózta a NASA, mit látnak majd az űrhajósok, ha elérik a bolygót
A NASA Mars Odyssey űrszondája 400 km-es magasságból készített felvételeket a bolygó felszínéről. Ilyen magasságban kering a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is.
A szimulációk azt mutatták, hogy a szivárgás közvetlenül a marsi napfelkelte előtt fordul elő akkor, amikor a bolygó északi féltekéjén nyár van. Ez összhangban van a rover korábbi adataival, amelyek a metánszint szezonális és napi ingadozását jelzik. Ortiz szerint munkájuk segíthet jobban megérteni, hogy honnan származik a metán a bolygón.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.