A dohányipari cégek, hogy megpróbálják csökkenteni a dohányzás ártalmait, lecserélték a szűrőket (filtereket) cellulóz-acetátra, ám kiderült, hogy ez is szívás: amellett, hogy nem csökkentik az egészségügyi kockázatokat, még maguk is károsítják a tüdőt. A rostjaik ugyanis lerakódhatnak a szervben.

Ráadásul még ezen túlmutatóan is gond van vele: az eldobott cigicsikkek ugyanis a celluóz-acetátból fakadóan műanyagot tartalmaznak, mely a környezetet is szennyezi. Egy frissen, a Tobacco Control folyóiratban publikált adatelemzés szerint az ebből fakadó hulladékkezelés, valamint a tengeri ökoszisztémákban okozott kár éves szinten 25,7 milliárd dollárra tehető.

Szinte biztos, hogy leteszi a cigit, ha elolvassa, mit derített ki róla egy új kutatás

Egy új tanulmány megerősíti, hogy a dohányzás olyan DNS-mutációkat okoz, amelyek rákhoz vezetnek. Ezek például olyan fehérjék előállítását gátolják meg, amelyek a rák elleni védekezésben töltenek be kulcsszerepet.

Deborah Sy és csapata azt is kiszámolta, hogy – számításba véve az inflációt is – ez a következő tíz évben összesen 186 milliárd dolláros anyagi kárt fog okozni a világ kormányainak. Ez körülbelül 64 160 milliárd forint.

Mindez jól szemlélteti, miért az egyszer használatos műanyagból készült cigarettacsikkek a legnagyobb szennyezők a világon – az emberek mellett a környezetben és az állatvilágban is kárt okoznak.

Mint az Interesting Engineering írja, noha szerte a világban lépnek fel a kormányok a műanyagok – főleg az egyszer használatos változataik – ellen, a dohányzás okozta műanyagszennyezés felett már átsiklanak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.