A régi jó dolgokból nem maradt semmi: már jósolni sem lehet úgy, mint korábban. Egy éve még alig hallott valaki a generatív mesterséges intelligenciáról (MK), mára pedig már nem számít komolyan vehető techvállalatnak, amelyik nem jelentett be valamit, ami ezzel működik. Hol van már az az idő, amikor 15–20 éves ciklusokban léptek előre az új technológiák – ezen merengett a Las Vegas-i The Venetian szálloda második emeleti tárgyalójában csütörtök délután Werner Vogels, az Amazon alelnöke és technológia vezetője. Aztán végül csak belevágott a prognózisba, és elmondta, milyen változásokat vár a jövő évtől. Még előtte gyorsan hozzátette: más szavakkal úgy is mondhatjuk, nem jósol, egyszerűen csak felsorolja a szerinte legégetőbb problémákat, melyeket illene már megoldani, és optimistaként reméli, hogy 2024-ben látni fog majd némi előrelépést az emberiség.

Miközben egy nagy nyelvi modellekre (LLM) alapuló szolgáltatást – mint például a ChatGPT – használva elsőre az tűnik fel, ha kicsit esetlenül is, de mennyi mindenre képes, az innovátoroknak érdemes abba is belegondolniuk, hogy ezt a sok mindent egy buborékon belül teljesíti. Vogels szerint problémát jelent, hogy a legnépszerűbb modellek angol nyelvű, elsősorban észak-amerikai és nyugat-európai adatkészleteken tanultak, tanulnak. A gond nem nyelvi, hanem kulturális: az MI nem képes használói fejével „gondolkodni”, csak akkor, ha az illető az említett területeken él. Vogels időközben írásban is közzétett előrejelzésében szerepel a példa: amikor a georgiai műegyetem kutatói arab nyelven instruáltak egy mesterséges intelligenciát, és ebben a kérésben kifejezetten meg is említett egy iszlám imát, a chatbot akkor is azt tanácsolta: ülj le egy italra a barátaiddal. Míg a nyugati világban ez bevett, a muszlimoknál kizárt. A nyelvi akadályt gyorsan leküzdötte az MI, a kulturálissal nem is foglalkozott. Itt idézhetjük saját cikkünket arról, hogy az arab világban is egyre többen dolgoznak helyi modellek kidolgozásával, ráadásul elég komoly szintre el is jutottak. Ezt Werner Vogels is tudja, éppen ezért tartja a fejlődés következő lépcsőfokának:

a különböző kultúrákhoz tartozó adatkészleteken betanított modellek között ki kell építeni a kapcsolódási pontokat, hogy képesek legyenek tájékozódni egymásról, egy-egy kérdés esetében akár versenyeztetni a különböző kulturális háttér alapján „kikalkulált” válaszlehetőségeiket. Így újszerű válaszokkal is szolgálhatnak problémákra.

AWS

Ha ön túl gyorsnak találja a technológia fejlődését, hát mit szóljanak az egyetemek? Az Amazon technológiai vezetője szerint azt is meg kell oldani a közeljövőben, hogy egy felsőoktatásba belépő fiatalt három-öt év alatt ne olyan dologra akarjanak megtanítani, ami a képzés évekkel korábbi akkreditálásakor jó ötletnek tűnt. „Egy egyetemi képzésnek nem lehet az az egyedüli célja, hogy jó JavaScript-fejlesztő legyél. Arra is meg kell, hogyan tanulhatsz utána egy egész életen át” – mondta Werner Vogels a szoftverfejlesztés gyorsan változó világából. De példája mellé mi odatehetjük például a marketingeseket is: vajon a tavaly nyáron végzettek közül hányan hallottak arról a megelőző öt évben, hogyan kell idén jól promptolni a mesterséges intelligenciát ahhoz, hogy elvégezze helyettük munkájuk egy részét? Azt azért a technológiai vezető is elismerte, hogy minden területen vannak fontos szakmai alapismeretek, amiket át kell adnia az iskolának. Éppen ezért úgy véli – szemben a radikálisabb gondolkodókkal –, hogy

az iskolarendszer nem fog eltűnni és nem is kell eltűnnie, egyszerűen csak fel kell nőnie az új feladatához.

A programozás világában nemcsak az iskolai képzés alakul majd át, véli az Amazon alelnöke, hasonlóan fontos változás lesz a mindig kéznél lévő MI-asszisztensek elterjedése. Amikor egy fejlesztő ma elakad valamiben a munkája során, akkor két dolgot tehet. Vagy kifejti a kérdést egy egymás segítésére létrehozott fejlesztői fórumon, vagy a cégen belül fordul segítségért egy tapasztaltabb munkatárshoz. Vogels szerint az előzővel az a probléma, hogy a fórumon a többiek csak a kérdésbe épített kis részletet ismerik, nem láthatják át egészében a kódot, így nem is mindig tudják megadni a legjobb választ. Egy cégen belüli senior munkatárs már inkább szolgálhat ilyesmivel – ám ő is csak ember, memóriája és tudása is emberi.

„A mesterséges intelligenciát nem zavarja, ha hülyeséget kérdezel, mindent észben tart, nem felejt el semmit és soha nem fárad el” – summázta Vogels annak előnyeit, ha minden fejlesztő mellett dolgozik majd egy MI-asszisztens.

Amely nemcsak a programozáshoz ért, de a legnagyobb vállalat esetében is ismeri annak összes adatát, dokumentációját, programjai felépítését stb.

Ennek 27 millió ember örülhet – az Evans Data Corporation becslése szerint megközelítőleg ennyien dolgoznak most szoftverfejlesztőként. Az viszont már 3,95 milliárd ember számára jelenthet változást, ha beigazolódik Werner Vogels negyedik jóslata is: végre erőre kap a femtech. Merthogy ennyi nő él. A femtech kifejezés a rájuk utaló female és a technology szavakból állt össze. Azokra a technológiákra utal, melyek kifejezetten a nők egészségügyi problémáinak kezelését célozzák.

Ha most felvonta a szemöldökét, akkor idézzük a Las Vegas-i re:Invent 2023 konferencia sajtóbeszélgetésén elhangzottakat: a modern orvoslás olyannyira a férfiak igényeire szabott, hogy 1992-ben a nőket még az – egyébként nekik is szánt – új szerek és kezelések klinikai kipróbálásába sem vonták be, egészen pontosan ki voltak zárva ezekből a vizsgálódásokból az Egyesült Államokban. De van még tovább: a nőknek átlagban többet kell várniuk a diagnózisra, mint a férfiaknak. Sőt még tovább: 50 százalékkal nagyobb eséllyel diagnosztizálják őket félre egy szívroham után. Amire Werner Vogels számít:

beindul a femtech, az egészségügy fókuszába kerülnek a mintegy négymilliárd nőt érintő nemspecifikus problémák, a nők is egyenjogú élvezői lehetnek az egészségügynek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.