Azokon a helyeken, ahol rendszeresen mozog a föld, a rengéseknek több oka is lehet. Lehetnek utórengések, amelyek egy korábbi nagy esemény után következnek be, előrengések, amelyek a várható nagyobb földmozgást előzik meg, de az is lehet, hogy csak a szokásos szeizmikus tevékenység zajlik a mélyben.

Hogy Észak-Amerika egyes részein mi okozza az apróbb rengéseket, annak a Missouri Egyetem két tudósa, Yuxuan Chen és Mian Liu próbált fényt deríteni, ehhez pedig a terület három legnagyobb rengését vették alapul.

Tanulmányukat a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lap közölte. Kiderül belőle, hogy 1811-ben, 1886-ban és 1663-ban történt rengésekre koncentráltak. Erősség alapján az alábbi sorrendben követik egymást:

• 1811, New Madrid, 7,2–8 magnitúdó,
• 1886, Charleton, 6,7–7,3 magnitúdó,
• 1663, Quebec, 6,5–7,5 magnitúdó.

Ahogy az Interesting Engineering írja: az utórengéseket könnyű kiszűrni, az előrengéseket a szokásos szeizmikus tevékenységtől azonban nagyon nehéz megkülönböztetni. A vizsgálat során azt a módszert alkalmazták, amely szerint ha két rengés túl közel van egymáshoz, akkor egyik lehet a másik utórengése.

Előtte-utána videó mutatja: magmafolyosóra építették az izlandi Grindavík városát

Mind a 4000 lakót evakuálni kellett az izlandi Grindavík városából, mert több helyen is megnyílt a föld. Most kiderült, nem véletlenül.

Ehhez a történelmi epicentrumoktól számított 250 km-es körben vizsgálódtak. A kutatás során azt találták, hogy a Missouri-Kentucky államok határán az 1980 és 2016 között bekövetkezett földrengések mintegy 30 százaléka valószínűleg az 1811-12-es New Madrid-i földrengések utórengésének tekinthetők. Eközben Charletonban a rengések 16 százalékát tulajdonították az 1886-os esemény utóhatásának.

A kanadai Quebec régióban a csapat arra a következtetésre jutott, hogy a modern szeizmikus tevékenységek nincsenek kapcsolatban a múlt nagy földrengéseivel.

26 óra alatt húztak fel egy komplett házat, ami még a 9-es erősségű, pusztító földrengéseknek is ellenáll

Három cég összefogásában született meg az a 3D-nyomtatott épület, mely amellett, hogy sokkal jobban ellenáll a földrengéseknek, még környezetbarátabb is a hagyományos építőipari megoldásoknál.

Bár az utórengések nem olyan erősek, mint az eredeti földmozgás, ezek is képesek kárt tenni az épületekben és az infrastruktúrában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.