A gyorsreaktorok működését jelentősen befolyásolhatja egy gépi tanuló algoritmus, amely három percen belül bejelez, ha hibás működést tapasztal.
Sci-fibe illő ötlettel rukkoltak elő az amerikai energiaügyi minisztérium Argonne Nemzeti Laboratóriumának kutatói. Úgy vélik, hogy érdemes lenne a mesterséges intelligenciát (MI) az atomerőművek közelébe engedni, mert a gépi tanulási technológia képes átalakítani azok működését.
Ennek érdekében kifejlesztették és megmutatták, hogy az MI hogyan képes javítani a reaktor biztonságát és hatékonyságát – írja az Interesting Engineering. A gépi tanulás módszerét egy nátriumhűtéses gyorsreaktoron (SFR) szemléltették.
A gyorsreaktor lényege, hogy több nukleáris üzemanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál.
Az ilyen típusú atomerőműnek van egy nagy pozitívuma: sokkal hatékonyabb, mint a „hagyományos” reaktorok. A reaktor hűtésére általában vizet használnak, így csak az uránból származó energia kevesebb egy százalékát lehet kinyerni. A gyorsreaktorok esetében azonban valamilyen olvadt fémet, általában nátriumot használnak a hűtéshez. Az ilyen atomerőművek energiahatékonysága sokkal nagyobb – ideális esetben akár százszoros is lehet. Ilyen atomerőművet építtet Bill Gates is.
Bár ilyen reaktorok egyelőre csak kísérleti helyszíneken léteznek, az amerikai kutatók úgy vélik, forradalmasítani lehetne velük az energiatermelést.
Ha ezt átkapcsolják, mi történik az atomreaktorban? Biztos nem megy félre semmi? Ez a számítógép válaszol rá
Még idén bekapcsolhatják az Aurora nevű amerikai szuperszámítógépet, amely ötvenszer nagyobb teljesítményű lehet, mint amit jelenleg használnak az atomerőművek működésének szimulálásához.
Az alkalmazásukat késleltető egyik kihívás jelenleg az, hogy a magas hőmérsékletű, folyékony nátriumnak (mint hűtőközegnek) nagy tisztaságúnak kell lennie. Ez kritikus fontosságú a korrózió és a rendszer eltömődésének megelőzése érdekében.
Ennek a problémának a megoldására hoztak létre egy gépi tanuló algoritmust. Alexander Heifetz, az Argonne vezető nukleáris mérnöke szerint a gépi tanulás segítségével folyamatos lehet az anomáliák figyelése és észlelése, ezzel együtt pedig a rendszer műszereinek vezérlése.
A kutatók reményei szerint ez elhozhatja a rég várt áttörést.
A létrehozott modell 31 érzékelő adatait figyeli és elemzi – például a hűtőfolyadék nyomását, áramlási sebességét és hőmérsékletét. Mindezt egy olyan kísérleti rendszerre eresztették rá, melynek lényege épp az, hogy tökéletesítsék vele a kísérleti technológiákat.
Kísérleti atomerőművet építtet Bill Gates
A tervek szerint az évtized végére indulna be az amerikai atomerőmű, amely több üzemanyagot termelne, mint amennyit elhasznál. A szakemberek azonban aggódnak.
A kutatók szimuláltak egy problémát, hogy megnézzék, miként reagál rá az MI. A szimuláció szerint szivárgott a hűtőfolyadék, amit a hőmérséklet és az áramlási sebesség hirtelen megugrása jellemez. A problémát 3 percen belül észlelte a mesterséges intelligencia.
A rendszer még nem tökéletes, bizonyos esetekben ugyanis tévesen is beriaszt. Jelenleg azon dolgoznak a szakemberek, hogy ezeket a tévedéseket kiküszöböljék.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.