Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Német és svájci kutatók arra keresték a választ, igaz-e az elterjedt feltevés, hogy fiatal- és időskorban vagyunk a legboldogabbak, középkorúként viszont a boldogtalanság és az elégedetlenség dominál.
Gyerekként az iskolapadban ülve boldogabbnak és gondtalanabbnak tűnik a felnőttek élete, míg felnőttként az embert gyakran húzza vissza a szíve iskolás éveibe, mondván, ott mennyivel felhőtlenebb volt minden. De vajon hol lehet az igazság, mikor a legboldogabb az ember az élete során?
A Psychological Bulletin című tudományos folyóiratban közzétett publikáció szerint az erre választ kereső tudósok összesen 460 ezer embert vontak be a kutatásba, hogy megvizsgálják, hogyan változik az ember boldogságérzete az élete során. Mintegy 400 mintázat alapján próbálták pontozni az adott életszakaszt.
Az az IFLScience idézi Susanne Bückert, a bochumi Ruhr Egyetem kutatóját és a tanulmány vezető szerzőjét, aki szerint a vizsgálat során a szubjektív jóllét három központi összetevőjének változásaira összpontosítottak. Ez egy jól bevált módszer a pszichológiában: a szubjektív jóllét azt jelenti, hogy a személy maga ítéli meg, hogy saját sztenderdjeihez képes milyen mértékben érzi magát boldognak.
A mostani kutatás során az élettel való elégedettségre, a pozitív érzelmi állapotokra, a negatív érzelmi állapotokra összpontosítottak.
Korábban próbálták már vizsgálni a boldogságot. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint az életünk során ez egy U alakú görbét ír le. Ezek szerint a 20-as éveink elején és idősebb korban vagyunk a legboldogabbak, míg életünk közepén a legkevésbé. Bücker és kollégái viszont abban reménykedtek, hogy több országból és kultúrából bevont emberekkel teljesebb kép rajzolódhat ki.
A vizsgálat érdekes megállapításokra jutott. Az eredmény szerint az élettel való elégedettség 9-16 éves kor között csökken, majd 70 éves korig kis mértékben emelkedik, onnan pedig 96 éves korig ismét csökken.
Minimális korrupció, pontos vonatok - itt a magyarázat, miért nem túl boldog nép a magyar
A megbízható demokrácia mellett tucatnyi egyéb tényező javíthatja az élettel való elégedettséget - állítják a skandinávok nagy boldogságát kimutató kutatók. De mit üzen a bevándorlók aránya, az „elveszett pénztárca" teszt, számítanak-e a gének, és mi olvasható ki az öngyilkossági statisztikákból?
A pozitív érzelmi állapotok szintjében folyamatos hanyatlást mértek 9-től 94 éves korig, míg a negatív érzelmi állapotok 9–22 éves kor között ingadoztak, majd a felnőttkor idején csökkentek, 60 éves kortól viszont növekedtek.
Összességében elmondható, hogy utóbbi kettő sokkal jobban ingadozott az életút során, mint az élettel való elégedettség.
Megnézték, mennyire ragadós a „nevetés" az állatoknál
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
Az eredmények jól tükrözik azokat a feltételezéseket, melyeket általánosságban is gondolunk az életről. A pubertás és a serdülőkor stresszes időszak, tele változással és társadalmi nyomással, ezért logikus, hogy az élettel való elégedettség ebben az időszakban csökkenhet. Hasonlóképpen a jóval idősebb emberek egészségi állapotának romlása, valamint a barátok és szeretteik elvesztése hozzájárulhat a jóllét mérséklődéséhez.
A kutatók azt remélik, hogy az egyedi mintázatokat látva a jövőben személyre szabott módon lehet hozzásegíteni az embereket a boldogsághoz, főleg az olyan nehéz időszakban, mint a 70 év feletti kor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
