Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A metaverzumok jelenleg a fejlesztési szakaszban járnak, az igazi elterjedésük csak a következő évtizedben várható. Hogy Magyarország ebből mennyire veszi majd ki a részét, az egyelőre kérdés, de az biztos, hogy egyfajta üzleti érettség szükséges lesz, ha nem akarunk nagyon lemaradni – mondja Papp László, a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletének vezetője.
hvg.hu: A Gartner 2022-es elemzése szerint négy éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni. Az elmúlt egy évben mennyivel kerültünk közelebb ehhez?
Papp László: A legutóbbi, 2023 júliusában kiadott jelentés pontosított ezen a predikción. Jelenleg a metaverzumok – vagyis nemcsak a Meta által fejlesztett Metaverzum – fejlesztési szakaszánál járunk. Ez az igen intenzív periódus nagyjából 2024 végéig tart majd, ami után már megjelenhetnek a fejlett metaverzumok. Erre a 2025-2027-es időszakban lehet számítani, a 2030-as évekre pedig mindenhol elterjedhetnek.
Jelenleg a nagyvállalatok csupán 1 százaléka használja ezt a technológiát, a várakozások szerint ez az arány 2027-re már 40 százalékra nő.
hvg.hu: Ez egy igen gyors növekedési ütemnek tűnik.
P. L.: És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mekkorát léphet előre például a nonfood-sales, vagyis a ruházat, kiegészítők satöbbi árusítása. Jelenleg ennek nagyjából 1 százaléka zajlik a metaverzumban, 2027-re pedig ez az arány 7 százalékra nőhet.
hvg.hu.: Mik lehetnek katalizátorok? Mik lehetnek gátló tényezők?
P. L.: A legnagyobb hátráltató tényező egyértelműen az ember, akiben van egy erős gát, hogy használja a metaverzumot, hiszen újdonság, ismeretlen, az ember pedig nehezen mozdul ki a komfortzónájából. Vezető, innovátor szerepet betölteni nem könnyű feladat.
De persze nem szabad megfeledkezni a technológia korlátairól sem. A metaverzum használatához most még minimum hozzá kell szokni, jó, ha az ember nem lesz tengeri beteg a látványtól. Ugyanakkor az olyan újdonságok, mint például az Apple Vision Pro már nagy mértékben kezelik ezt a problémát, így jelentős áttörést hozhatnak az elfogadás terén.
Ettől függetlenül még mindig ott van az a tényező, hogy megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani az eszközök és a rendszer működéséhez, ami jelenleg még nem teljesen adott. De hamarosan az lesz.
hvg.hu: A metaverzum egyik fő előnye, hogy bárhonnan lehet használni. Ugyanakkor a Zoom épp nemrég jelentette be, hogy visszahívja a dolgozóit a home office-ból, mert ez a fajta kapcsolattartás a munkában nem igazán működik.
P. L.: A zoomos történet tökéletes példája annak, hogy mit jelent az, hogy a metaverzum kísérleti fázisban van. Ahogy a home office-szal, illetve az online megbeszélésekkel, ezzel is kísérletezni kell, hiszen a technológia adott, de nem tudjuk még, hogy pontosan mire lesz jó. Ha viszont nem kísérletezünk vele, akkor nem tudunk ott lenni majd a rajtnál, amikor kiderül, hogy pontosan mire is jó.
A metaverzum nem elsősorban a megbeszélések terepe lesz – bár kétségtelenül igaza lehet Bill Gates-nek is –, inkább a konkrét munkavégzés az, ami át tud költözni ebbe a digitális térbe. Elég csak egy olyan iskolai órára gondolni, ahol a tapasztalás a fontos.
Ha együtt vagyunk egy virtuális térben, úgy teljesen más lesz egy kémiai vagy biológiai kísérlet megtapasztalása, mintha csak bemutatná nekünk azt valaki egy videóhívásban.
Ha iparágakra akarjuk lebontani a dolgot, akkor érdemes felhasználói területekre szabni a képet. Ott van például a végfelhasználói oldal: megjelenik az eladási oldalon, így a vásárlók virtuálisan már kipróbálhatják az adott terméket, és dönthetnek arról, hogy kell-e nekik, vagy nem.
De ott van például az egészségügy, ahol műtéteknél, vagy akár a referálásnál is jól lehet használni. És akkor a hadiiparról, illetve az olyan iparágakról nem is beszéltünk, ahol szimulációra van szükség.
Jópofa ez a metaverzum dolog, de mégis mire fogjuk használni?
A metaverzum még távoli víziónak tűnik, ám egyes kapcsolódó technológiai megoldások már jelenleg is komoly üzleti lehetőséget tartogatnak. A PwC legfrissebb felmérésben ötezer amerikai fogyasztó és ezer üzleti vezető bevonásával vizsgálta, hogy a két csoport hogyan indul neki a metaverzum megismerésének.
hvg.hu: Ennyi minden mellett adja magát a kérdés: képesek leszünk ezt az adatfolyamot megfelelően titkosítani? Hiszen nem lenne szerencsés, ha hadititkok, egészségügyi adatok, vagy épp iparági érzékeny információk szivárognának ki.
P. L.: Erre csak azt az általános megállapítást tudom mondani, hogy sosincs olyan, hogy eléggé biztonságos. Bármennyire is biztonságosnak tűnik az adatfolyam, már most vannak, akik azon dolgoznak, hogy a rendszert kijátsszák. Emiatt folyamatos fejlesztésekre van szükség ezen a területen, tökéletesíteni kell a titkosítási protokollokat. Ez viszont nem metaverzum-speficikus dolog, hiszen a digitális életünk minden területén szükség van erre. Ahol jelen van az informatika, ott a hackerek is ugrásra készen állnak. A fejlesztők feladata ezért az, hogy egy lépéssel előttük járjanak.
hvg.hu: Hol számíthatnak igazi népszerűségre a metaverzumok?
P. L.: Amikor legutoljára láttam ilyen adatot, Ausztrália volt a legaktívabb a metaverzumos fejlesztés és használat terén. Abból viszont nem vonnék le hosszú távú következtetéseket, hogy hol a legnépszerűbb a technológia. Ha például Magyarországon fejlesztenék, akkor akik itt dolgoznak, jó eséllyel ki is próbálnák azt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itt a legnépszerűbb, sőt, könnyen lehet, hogy a fejlesztők igazából csak bedolgoznak egy nyugati cégnek. Emiatt máris torzul a kép, hogy hol használják a legtöbben.
hvg.hu: Ha már Magyarország, a technológia alkalmazásában mennyire leszünk majd ott az élmezőnyben? Van erre reális esélyünk?
P. L.: Véleményem szerint ez elsősorban üzleti érettség, nem pedig technológia kérdése lesz. A legnagyobb kérdés, hogy mennyire vagyunk felkészülve azokra az üzleti modellekre, amelyek a jövőben mozgatni fogják a világot.
Minden bizonnyal lesznek olyan menedzserek, akik jó érzékkel szállnak majd be a technológiába, és meg is fogják tudni találni azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek a használatához. Fontos, hogy minél több ilyen legyen, hiszen ha ez nem történik meg, akkor majd az amerikai, ázsiai vagy épp nyugat-európai üzletemberek találják meg és használják ki ezeket, hiszen a metaverzumnak köszönhetően már annyira sem lesznek helyhez kötve, mint jelenleg.
***
Papp László a HVG Kiadó által szervezett MetaUniversity képzés egyik előadója, az i-Tango Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletének vezetője.
Átfogó képzés a mesterséges intelligenciáról. Milyen területeken használható a mesterséges intelligencia? Milyen lehetőségek vannak benne? Hogy lehet az MI-megoldásokat saját vállalkozásom vagy céljaim elérése érdekében felhasználni?
A képzés hallgatói esettanulmányokon keresztül nyerhetnek betekintést az MI alkalmazásának iparági összefüggéseibe a következő területeken: XR, VR, IoT, robotika, NFT, Blockchain és kriptovaluta, Ipar 4.0, BI, WEB 3.0.
A megismert eljárásokat és eszközöket a hallgatók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is elsajátíthatják, hogy egyes elemeit be tudják építeni a cégük működésébe már közvetlenül a képzés után.
A szeptemberben induló MetaUniversity képzésről részletes információkat ide kattintva olvashat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
