Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy nemzetközi kutatócsapat érdekes eredményre jutott azzal kapcsolatban, hogy nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt hogyan jöhettek létre az első, mikroszkopikus életformák a Földön.
Az már régóta ismert, hogy milyen viszonyok uralkodtak a Földön még az élet megjelenése előtt. A meteorzáporok mellett vulkánkitörések és más hasonló események voltak a jellemzők, mígnem nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelent az élet legkorábbi formája.
A Life című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői, élükön a NASA Goddard Űrrepülési Központjának tudósával, Vladimir Airapetiannal úgy vélik, hogy az élet első építőkövei egy aktív fiatal Nap kitöréseinek segítségével alakulhattak ki. Megállapították, hogy a Napból érkező nagy energiájú részecskék hozzájárultak a szerves molekulák – aminosavak és karbonsavak, a fehérjék és a szerves élet alapvető építőkövei – létrehozásához a Föld légkörében.
A tudósok már régóta próbálják megtalálni a választ, hogy mi indíthatta be az életet a Földön, ám az 1800-as évek közepétől kezdve egészen a 20. század végéig elsősorban a villámlás volt a fókuszban. A friss tanulmány inkább a Napból érkező részecskék szerepére helyezi át a fókuszt.
Az Interesting Engineering felidézi: Airapetian egy korábbi, 2016-ban megjelent tanulmányban arról írt, hogy a hadaikum nevű földtörténeti korban a Nap nagyjából 30 százalékkal halványabb volt, mint most, ugyanakkor a szuperkitörések intenzitása jóval nagyobb volt a mostaninál. Az ilyen szuperkitörésekre most csak 100 évente egyszer kerül sor, ám akkoriban 3-10 naponta megtörténhetett. Az így elszabadult részecskék a légkörrel ütközve beindíthatták a kémiai folyamatot.
A csoport az elmélet bizonyítására létrehozott egy olyan közeget, ami a Föld akkori légkörére emlékeztet, majd két kísérletet végzett el: egyik alkalommal protonokkal lőtték a légkört, a másik alkalommal pedig szikrakisüléseket generáltak.
Kísérteties hangokat rögzített a NASA a Föld körül
A NASA tudósai szeretnének többet megtudni a Föld mágneses mezejének működéséről, ezért az azzal kapcsolatosan rögzített adatokat hanggá konvertálják.
Kiderült, előbbi esetében a légkör 0,5 százalékos metántartalma esetén nagyobb volt az aminosav-termelés mértéke, mint a 15 százlaékos metántartalmú légkör esetében a szikrakisülésnél tapasztalt mérték.
Ezek alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a fiatal Nap komoly szerepet játszott az élet kialakulásában a Földön.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
