Az emberi agy megannyi különleges struktúrával rendelkezik, melyek segítenek az vizuális információk feldolgozásában, az emlékek kezelésében vagy éppen a nyelv értelmezésében – sok tekintetben különleges ez más fajokhoz mérten is. Vannak azonban állatok, melyek nem rendelkeznek aggyal – legalábbis az általunk agyszerűnek tekintett szervvel, de diffúz idegrendszerrel igen. Ilyenek például a medúzák, a korallok vagy éppen a tengeri rózsák.

Ez a diffúz idegrendszer elég lehet ezeknek az állatoknak az asszociatív tanuláshoz, ahhoz, hogy ismétlés által egy állat képes valamit egy eseményhez társítani. Ennek az egyik legismertebb demonstrálása Ivan Pavlov orosz fiziológus nevéhez köthető: ő kutyák esetében társított egy adott hangot az etetéshez, így idővel a kutyák nyáltermelése már attól is beindult, ha meghallották az ismerős hangot, de étel nem volt.

A korábban említett állatok – szemben a kutyákkal – azonban nem rendelkeznek agystruktúrákkal, csak az ideghálóval. Az azonban egyértelmű, hogy az állatokat ez is képes koordinálni, hiszen a medúzák is képesek úszni ritmikus összehúzódásokkal, a tengeri rózsák pedig a környezeti ingerekre is reagálnak. Ez arra enged következtetni, hogy néhány, az aggyal társított funkciót ez az idegháló is képes ellátni.

Felfedeztek egy új állatot, ami képes az agyát, vagy akár az egész fejét visszanöveszteni

A kutatók eddig is tudták, hogy a szalaférgek képesek a regenerálódásra, de, hogy milyen mértékben, arra csak most derült fény.

Egy európai kutatócsoport most annak eredt utána, hogy képesek-e az ideghálóval rendelkező állatok a tanulásra – az eredményeiket a PNAS folyóiratban publikálták.

A módszerük az volt, hogy egy kísérlet során egy Nematostella vectensis nevű faj esetében a fénynek való kitettséget egy kellemetlen érzéssel, áramütéssel párosították. Ez az állat, bár nincs szeme, de érzékeli a fényt.

A kísérlet nem jelzett olyan egyértelmű kondicionálást, mint Pavlov esetében a kutyáknál – a Nematostella vectensis a két ingert, a fényt és az áramütést egyetlen kiváltó okként értelmezte, és mindkettőre szüksége volt ahhoz, hogy regáljon rá – külön-külön nem tudott.

Ez – összegez az Ars Technica – azt jelentheti, hogy valamiféle központi koordináció ezen állatok ideghálóiban is van, ami segít nekik a környezeti jelek integrálásában, és abban, hogy erre valahogyan reagáljanak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.