Tech MTI 2023. február. 16. 12:03

Veszélyes kullancsot „köröznek” a kutatók, a lakosság segítségét kérik ebben

Kora tavasztól folytatódik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programja, amelynek során a szakemberek a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a Magyarországon újonnan megjelenő veszélyes fajokról.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdai közleménye szerint a kutatók a nem őshonos fajokon túl idén a hazai kullancsokat is vizsgálják majd az új, Kullancs a kertben elnevezésű programjukban, amelynek célja a városi környezet, a hazai őshonos kullancsfajok és az általuk hordozott kórokozók kapcsolatának feltérképezése.

Az ÖK kutatói ebben a projektben a kerttel rendelkező, elsősorban városi lakosokat kérik arra, hogy vegyenek részt a gyűjtésben.

A programra jelentkezni a kullancsfigyelo.hu honlapon található kérdőív kitöltésével lehet. Az önkéntesek ezt követően egy csomagot kapnak, amely tartalmazza a kullancsgyűjtéshez szükséges eszközöket. A beküldött példányokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, és a gyűjtők is visszajelzést kapnak.

Az így gyűjtött egyedek fontos adatokat szolgáltatnak a kutatók számára, akik laboratóriumi vizsgálatokkal a kórokozókkal való fertőzöttségüket is elemzik.

Tart a kullancsoktól? Előkerült egy bizonyíték: jól teszi

A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór. Kiderült, hogy jóval több embert érint, mint korábban hitték.

Az ELKH ÖK 2021-ben indította el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos – különösen a Hyalomma – kullancsfajok vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa. Hazánkba általában vándormadarak útján érkeznek ezek a fajok, eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ám a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra.

A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott.

Káros szúnyogok és kullancsok az országban - így segíthetünk az inváziós fajok feltérképezésében - videó

Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak.

A kutatás első évében mindössze két Hyalomma kullancsot azonosítottak Magyarországon, 2022-ben viszont már kilenc példányról érkezett bejelentés. A gyűjtés a kullancsok első megjelenésével már kora tavasszal elkezdődik. Az ekkor talált egyedeknek különösen nagy a jelentőségük, mivel ez arra utalhat, hogy nem közvetlenül vándormadarak segítségével érkeztek az országba, hanem itt teleltek át.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.