Több szempontból is megkönnyítheti a harcsatenyésztést a Auburn Egyetem munkatársainak elgondolása: a halak így ellenállóbbak lehetnek a betegségekkel szemben, és kisebb eséllyel szaporodnak, aminek szintén van jelentősége ebben az esetben.
Egy első hallásra szokatlan dolgot léptek meg az Auburn Egyetem tudósai: egy aligátor DNS-ét juttatták állattenyésztő helyeken nevelt harcsákba. Kiderült, hogy ezzel a nagy számban fogyasztott állatok több pozitív tulajdonságra is szert tettek, melyek megkönnyíthetik a tenyésztésüket.
A kutatók az eredményeiket a bioRxiv folyóiratban publikálták, és remélik, hogy ez a harcsafajta egyszer majd emberi fogyasztásra is alkalmas lesz.
A szakemberek az aligátor katelicidin nevű génjét használták: ez azért felel, hogy segítse a szervezetet a betegségekkel szembeni harcban.
Az első eredmények biztatóak: az állatok a vadon élő társaikhoz képest lényegesen jobb túlélési esélyeket mutattak: kétszer-ötször jobb eséllyel maradtak életben.
Mivel gént a kutatók a hal szaporodásért felelős hormonjaihoz adták, az állat szaporodási képességei is csökkentek, mely azt a célt szolgálja, hogy a hibrid hal ne tudjon keveredni a vadon élő fajtákkal.
A szakemberek remélik, hogy a megoldásuk jó szolgálatot tehet a harcsatenyésztésben, és segítheti, hogy jobb hozamot érjenek el a tenyésztők.
Szükség is lehet rá: mint azt a Business Insider kiemelte, az Egyesült Államokban százmilliós nagyságrendben tenyésztik a harcsákat, a kereslet több mint felét teszi ki ez a halfajta.
A tenyésztés azonban igencsak erőforrás-igényes, a kevés hely miatt a betegségek gyorsan elterjednek az állományban, a kikelt harcsák 45 százaléka elpusztul fertőző betegségekben – ráadásul az antibiotikumos kezelés is egyre kevésbé hatásos.
A kutatás vezetői szerint a hibrid harcsa fogyasztása teljesen biztonságos lenne, ők maguk is megennék azokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.