Tech hvg.hu 2023. február. 01. 11:03

Az NMHH kiderítette, hogy megdöbbentően sokat tévézik a magyar, de a legtöbb pénzt azért a netre költi

Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költünk médiára havonta – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hiánypótló kutatásából. A felmérés szerint átlagosan napi 300 percet tévézünk és több mint 200 percet internetezünk.

A háztartások médiafogyasztási szokásait és az azzal járó kiadásokat vizsgáló kutatást végzett el nemrég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A felmérés elsődleges célja az volt, hogy kiderítse, milyen típusú médiatermékekért szokott fizetni a lakosság, és ezek a kiadások milyen volument képviselnek a háztartások költségvetésében. A munka hiánypótlónak tekinthető, a hazai médiakutatások ugyanis általában a médiahasználati szokásokra, a preferált médiaeszközökre, a médiahasználat időtartamára kérdeznek rá, de a médiaköltések vizsgálatának nincs hagyománya.

A 2022 decemberében készült kutatást ezerfős mintán végezték. A felmérés azt mutatja, hogy a háztartások médiaköltése átlagosan 18 140 forintot tesz ki egy hónapban. Az online médiatérben megvalósuló költések az összes kiadáson belül 60 százalékos súlyt képviselnek. Azonban ha csak az eseti, közvetlenül a médiaszolgáltatókhoz kerülő költéseket vesszük alapul, akkor ez az arány még magasabb, 75 százalék.

A médiaköltéseken belül a legnagyobb tételt a technológiai transzferdíjak jelentik – az internet-, illetve a tévé-előfizetés –, amelyeket viszont a műsorelosztó hálózatoknak fizetnek a fogyasztók. Az összes média jellegű költés 51 százalékát ezek a transzferdíjak teszik ki.

Népszerűek a streamingszolgáltatások

A tartalomgyártóknak fizetett díjak közül a filmes streamingszolgáltatásokra fordított kiadások összege emelkedik ki, amely az összes médiára fordított kiadás 12 százalékát teszi ki. Az előfizetési adatok szerint a háztartások 40 százaléka fizet rendszeresen valamilyen nagyobb – külföldi – szolgáltatónak ezért.

A nyomtatott sajtó költségei szintén az összes kiadás 12 százalékát fedik le. Ha a nyomtatott sajtóhoz számítjuk az online hírportáloknál a szöveges tartalmakra elköltött forintokat is, a háztartások együttesen (offline, online) a médiakiadásaik 18 százalékát fordítják ennek a szegmensnek a szolgáltatásaira.

AFP / Bernd von Jutrczenka

A nyomtatott lapok piacán a háztartások 60 százaléka fizet elő újságra vagy vásárol bizonyos gyakorisággal nyomtatott sajtóterméket. Az online hírportálok esetében pedig a háztartások 32 százaléka szokott egy-egy cikk elolvasásáért, vagy előfizetésként az internetes tartalmakért fizetni: 13 százalék rendszeresen, 19 százalék pedig alkalmanként.

Csak fogyasztunk és fogyasztunk

A megkérdezettek 38 százaléka sokallja a médiaköltéseik nagyságát. Több mint felük (55 százalék) szerint a költések összege mindent egybevetve reális, elfogadható, és vannak, akik szerint ezek az összegek nem is számottevők (7 százalék). A jövőbeni kiadásokkal kapcsolatban kevesen tervezik, hogy a médiafogyasztásra fordított összegeken emeljenek (7 százalék). A többség nem kíván a kiadásain változtatni (65 százalék), ám vannak olyanok is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben csökkenteni fogják az ilyen típusú kiadásaikat (28 százalék).

Az inflációs nyomások a médiaszektorra is hatással vannak. A háztartások átlagosan öt százalékos díjemeléseket tudnának vállalni, ennél nagyobb mértékű áremelések már azzal a következménnyel járhatnak, hogy többen lemondanák valamelyik típusú médiafogyasztásukat.

Kiderült, hogy mire panaszkodik a legtöbb magyar, ha tévézésről van szó

A médiaügyekért felelős biztos hivatala összegezte a tavalyi év második felében beérkezett panaszokat. Ezek alapján úgy tűnik, a legtöbben nem tudják pontosan, milyen feltételekkel lehet igénybe venni a televíziós szolgáltatásokat.

Az NMHH által 2022-ben publikált éves Médiapiaci jelentés szerint nagyon sok időt fordítunk a médiafogyasztásra. Az adatok szerint egy átlagfogyasztó naponta

  • 295 percet tévézik,
  • 204 percet internetezik,
  • 152 percet rádiózik és
  • 17 percet olvas nyomtatott sajtót.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy az offline médiatermékek (nyomtatott sajtó, televízió, rádió) fogyasztása 464 percre rúg, ha mechanikusan összeadjuk a percadatokat. Ehhez képest az online médiafogyasztás már jóval csekélyebbnek mondható (204 perc). Önmagában ezek a percadatok nagyon magasak, hiszen még ha tekintettel vagyunk a lehetséges párhuzamos fogyasztásokra is, az átlagos egy főre vetített napi médiafogyasztás akár tíz órát is kitehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.