Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a diákok, akik a koronavírus-járvány idején távtanulásra kényszerültek. Ebből később lehet nehézségük.
A koronavírus-járvány idején nemcsak a dolgozók vonultak távmunkába – már aki ezt megtehette –, hanem a gyerekeknek is távoktatásban tartották meg az órákat. Erre korábban még nem volt példa, így kiváló lehetőség volt az Oxfordi Egyetem kutatói számára, hogy megnézzék, milyen hatással járhat egy ilyen lépés. A jelek szerint nem feltétlenül jóval.
A Nature Human Behavior című folyóiratban közölt tanulmány szerint a gyerekeknek a járvány idején a teljes iskolai tanév mintegy harmada esett ki. Ez a matematikához szükséges készségeket jobban érintette, mint például az olvasást.
A tanulmány azt is megállapította, hogy bár a karantén feloldása után a lemaradás behozására tett erőfeszítések sikeresek voltak, a gyerekek így sem tudták utolérni magukat teljesen. „Ez egy igen komoly probléma lesz azon generáció számára, amelyiket az iskolában érte a világjárvány” – mondja Bastian Betthäuser, a tanulmány társszerzője. Hozzátette: ha ezt a problémát nem orvosolják, az hatással lesz a későbbi munkaerőpiacra is.
A szakemberek összesítése szerint a világjárvány idején globálisan a diákok 95 százalékát érintették az iskolabezárások. Az iskolákban átlagosan 3,5 hónapra függesztették fel a jelenléti oktatást.
A szakemberek 5997 olyan tanulmányt vizsgáltak meg, amelyeket a járvány oktatásra való hatásáról írtak. A kutatók számításai szerint az iskoláskorú gyerekek minden évfolyamon átlagosan egy tanévnyi tanulási mennyiség 35 százalékát „veszítették el” a járvány alatt, és ezek 2022 májusáig még nem sikerült pótolni. A legnagyobb lemaradás a matematikában van, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a szülők kevésbé tudnak ebben a tárgyban segíteni.
Több érv is szól amellett, hogy az iskolában nem tiltani, hanem tanítani kellene a mobilhasználatot
Máig nincs egyetértés arról, érdemes-e száműzni az okostelefonokat az osztálytermekből. Több érv szól amellett, hogy a mobilhasználat szabályozását a diákokkal egyeztetve kellene kialakítani.
A szerzők ugyanakkor kiemelik, hogy bizonyos képességekre sikerült szert tenniük a diákoknak. Ilyen például az, hogy megismerkedtek a technológiai eszközökkel, és megtanulták magabiztosan használni azokat. Ugyanakkor a távoktatás miatt mélyültek az egyenlőtlenségek, a különböző eszközökhöz – laptop, internet – ugyanis nem a világ minden táján lehetett egyformán hozzáférni.
A kutatók szerint sürgős szakpolitikai lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy az elveszett készségeket a gyerekek pótolni tudják.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
