Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Általános tévedés, hogy az eper külső oldalán a magokat látni – és az is, hogy amit eszünk, az a termés.
A klasszikus eperszezon még odébb van, de a hazai boltok polcain és a piacokon már megtalálható a gyümölcs. A finomságot bárki azonnal felismeri a színe, a formája és a kis magoknak köszönhetően, amelyek jellegzetesen a külsején helyezkednek el.
A helyzet azonban az, hogy ezek hivatalosan nem magok.
Az IFLScience leírása szerint, amit az eper külsején látható pöttyöket kaszatnak hívják. Ezek valójában a növény gyümölcsei, azokon belül található egy-egy mag. De akkor valójában mi az, amit epernek hívunk, ha nem az maga a gyümölcs/termés?
Az eper a rózsafélék családjába tartozó növény, épp úgy, ahogyan a szeder és a málna is. Amit elfogyasztunk, az valójában az áltermés: nem más, mint egy megduzzadt gyűjtőszövet, amely a gyümölcsöt, és az abban lévő valódi magokat az áltermés felszínén tartja.
Más gyümölcsöktől eltérően amikor az eper virága beporzódik, akkor nem a gyümölcs, hanem az a szövet duzzad meg, a valódi, apró termés pedig összeszárad.
Hogy még bonyolítani lehessen a dolgot: az eper jelentős részét nem is magról vetik, a növény ugyanis képes arra, hogy az indáján úgynevezett indanövényt hozzon létre. Ez leegyszerűsítve tekinthető az eredeti növény klónjának, ami a talajban gyökeret ver, így hozva létre egy újabb, önálló növényt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
