Áll a bál a Microsoft nagybevásárlása körül. Nemrégiben az Egyesült Államok illetékes hatósága is jelezte, hogy nincsen ínyére az üzletkötés, és erre már a Microsoft is komolyan reagált.
Azt hihetnénk, hogy csupán pénz és az érintett felek megegyezése szükséges ahhoz, hogy egy nagyvállalat felvásároljon egy céget, azonban – ahogyan azt a Microsoft nagy port kavaró akvizíciós elképzelése is mutatja – ennél jóval bonyolultabb a helyzet.
Már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy történetének legnagyobb bevásárlására készül a redmondi óriásvállalat: kiszemeltje az igen épszerű videojátékokat fejlesztő Activision Blizzard. Nem holmi olcsó adok-veszekről esett szó, a Microsoft ugyanis – történetében egyedülálló módon – 68,7 milliárd dollárt ajánlott a fejlesztőcégért (aki el is fogadta e gáláns ajánlatot). És ekkor szabadultak el az indulatok, dacára annak, hogy a két érdekelt között teljes volt az egyetértés.

Több ország hatósága is jelezte fenntartásait, sőt legutóbb már arról kaptunk hírt, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) trösztellenes per indítását fontolgatja. Az ellenérzések hátterében egyébként az a vélekedés áll, hogy az Activision felvásárlása tisztességtelen előnyhöz juttatná a Microsoftot a videojáték-piacon. Nem véletlen, hogy a nagy vetélytárs Sony lett az üzlet egyik leghangosabb ellenzője.
Össztűz zúdult tehát a Microsoftra, így érthető, ha egészen magas szintről érkezett a válasz. A Microsoft elnöke, Brad Smith a The Wall Street Journalban foglalta össze észrevételeit. Smith szerint a Microsoft bíróság elé citálása óriási hiba lenne az FTC részéről, és sértené a versenyt, a fogyasztókat és több ezer játékfejlesztőt.
A cikkben az elnök részletesen kifejti, hogy miért lesz valójában előnyös az ügylet a játékközösségnek és általában az egész piacnak, illetve hogy a Microsoft az esélytelenebb ebben a küzdelemben, ellentétben azzal, amit a Sony állít. Smith szerint a Microsoft még mindig az alsóbb kategóriákban van a konzolpiacon, amellett, hogy korlátozott a piaci hatóköre a mobiljáték-szekcióban. „Xboxunk továbbra is a harmadik helyen áll a konzolos játékok terén, a Sony domináns PlayStationja és a Nintendo Switch mögött. Nincs jelentős jelenlétünk a mobiljáték-iparban. Az ugyan vitathatatlan, hogy a játéknak ez a szegmense termeli a legtöbb bevételt, azonban a bevétel jelentős része a Google-hoz és az Apple-hez kerül az alkalmazásbolti díjakon keresztül”.
Smith szerint az összeolvadás nemcsak felvértezi a Microsoftot, hogy felvehesse a versenyt a Sonyval (ami a hatóságok által annyira óhajtott jobb piaci versenyhez vezet), hanem azt is lehetővé teszi, hogy jobban versenyezzen a Google-lel és az Apple-lel, amelyek kétségtelenül uralkodnak a mobilpiacon. A Google és az Apple Android és iOS rendszerük miatt hatalmas hatalommal bírnak a kézi eszközök felett, és mindig megtalálják a módját, hogy megakadályozzák a Microsoft tovább lépését. Az Egyesült Királyság szabályozó hatósága, a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) ezt amúgy el is ismerte, sőt saját vizsgálatot indított ebben a kérdésben.
Az elnök külön is reagál a Sony vádjaira. A Sony által felvetett fő feltételezett potenciális versenyellenes kockázat az, hogy a Microsoft nem teszi majd elérhetővé a Call of Dutyt PlayStationen. De ez, mondja Smith, gazdaságilag is irracionális lenne. Az Activision Blizzard Call of Duty-bevételének létfontosságú része a PlayStation játékeladásokból származik. Tekintettel a keresztjáték népszerűségére, ez a „Call of Duty” franchise-ra és magára az Xboxra nézve is katasztrofális lenne, játékosok millióit idegenítené el.
Éppen ezért tízéves szerződést ajánlottak a Sonynak, hogy minden új „Call of Duty” kiadás elérhető legyen PlayStation-en még aznap, amikor az Xboxra kerül. A Microsoftnál yyitottak arra, hogy ugyanezt a kötelezettségvállalást más platformok számára is biztosítsák, és azt jogilag végrehajthatóvá tegyék az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió szabályozói által. A Microsoft hasonló kötelezettséget vállalt az Európai Bizottság felé, amikor 2016-ban megvásárolta a LinkedIn-t, biztosítva a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférést a versengő szolgáltatások számára.
„Az Activision Blizzard megvásárlása lehetővé tenné a Microsoft számára, hogy a fogyasztók számára előnyös innováció révén versenyezzen (a Sony, Apple, Google ellen). Míg a modern fogyasztók több eszközön is streamelhetnek videókat vagy zenét alacsony költségű előfizetéssel, sok játékot gyakran csak egyenként lehet megvásárolni és egyetlen eszközre letölteni. A Microsoft ezen kíván változtatni azáltal, hogy felajánlja a fogyasztóknak, hogy előfizessenek egy felhőalapú játékszolgáltatásra, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy ésszerű díj ellenében különféle játékokat streameljenek több eszközön. A fejlesztők számára is előnyös lenne, mivel sokkal szélesebb közönséget érhetnek el” – magyarázza Smith.
Egy többplatformos játékszolgáltatás csak jelentős számú népszerű játékon keresztül lehetséges, amelyekkel a Microsoft jelenleg nem rendelkezik. A felvásárlás tehát erről szól. Abban az esetben, ha ez a terv megvalósul, az Activision támogatóinak és pártfogóinak több lehetőségük lesz hozzáférni a játékaikhoz anélkül, hogy sokat költenének. Ez jó dolog lehetne a fogyasztók számára. Azonban az FTC közelmúltbeli lépései mintha azt tükröznék, hogy valójában nem is szeretnék ezt.