A közvélekedések szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával, tehát sokan gondolják, hogy leginkább az idősebbek a csalásoknak legjobban kitett korosztály, jóhiszeműségük és digitális éretlenségük okán. Ezt a feltételezést azonban a – 18–69 éves magyar internetezőkre nézve reprezentatív – kutatás nem igazolta vissza: az érintettség nemtől, kortól, iskolázottságtól független. Legnagyobb arányban azok tapasztaltak ilyen visszaélést, akik a legaktívabban vásárolnak és fizetnek online, illetve akik elmentik a bankkártya-adataikat vásárláskor. Azaz, azok vannak jobban kitéve csalás veszélyének, akik gyakrabban és aktívabban használják az online felületeket.

Kártyával fizessek, vagy menjen az 5 másodperces átutalás?

A magyarok 71 százaléka kapja rendszeresen számlára a jövedelmét - derült ki, amikor a Mastercard májusban először közzétette a Digitális Fizetési Index nevű jelentését. Az emberek zöme tehát tud bankszámláról történő utalással és a számlához szinte mindig kapcsolódó bankkártyával is fizetni - erről a két módról gyűjtöttünk össze négy dolgot, amit érdemes tudni.

Az adathalászok egyre változatosabb módszerekkel próbálnak pénzt kicsalni az áldozataiktól és ezeknek a csalástípusoknak sokszor még a témában jártas emberek is áldozatául esnek.

„A veszélyekkel a túlnyomó többség tisztában van, a megkérdezettek 81 százaléka aggódik valamilyen kiberbűnözési forma miatt, ami 17 százalékkal magasabb, mint a közlekedési balesettől való félelem” – idézi az OTP közleménye Sonjic Lászlót, a bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadóját.

Ha keresőoldalról kattint át az OTP-re, könnyen lehet, hogy ellopják az adatait

Internetes csalók a magyar bank szájtjához megszólalásig hasonló csapdaoldalakat raknak össze, és fizetett hirdetésként soroltatják őket előre a keresők találatai között. Ha egy ügyfél ilyen kamuoldalon írja be a bejelentkezési adatait, azok bűnözőkhöz kerülnek.

Fontos, hogy az ügyfelek vigyázzanak az adataikra, ne adják meg azokat arra jogosulatlanoknak. A bűnözők a pszichikai nyomás, a sürgetés módszerével is gyakran élnek. Ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat vagy ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon, még ha hasonlít is a saját bankja oldalára – olvasható az OTP közleményében, amelyben a társaság hangsúlyozza:

a csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el.

A hitelintézetek számára hasznos az is, ha az ügyfelek azonnal jelzik számukra, ha bármi gyanúsat tapasztalnak, így a bank azonnal figyelmeztetni tudja ügyfeleit és megteszi a védekezéshez szükséges a lépéseket egy-egy új csalási módszer megjelenésekor.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.