Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kövület alapján a paleontológusok ragadozónak nézték a lábnyom gazdáját, a mesterséges intelligencia viszont megmondta, hogy igazából egy szelíd növényevőé lehetett.
Az ausztrál Lark Quarry Park lelőhely 93 millió évvel ezelőtt nagy őslényforgalmat bonyolított le, amikor egy körülbelül 150 dinoszauruszból álló csoport szétszóródott, hogy elmeneküljön egy ragadozók elől. Ennek nyomait a mai napig őrzi a talaj, a helyet az 1970-es években fedezték fel, azóta pedig turisztikai attrakcióként látogatható.
Legalábbis ez idáig így rekonstruálták a kutatók, hogy ezen a lelőhelyen egy nyomvonalon miért van sok kis dinoszaurusz-lábnyom néhány nagy mellett. Ez az eddigi feltételezés azonban téves lehet a Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A kutatók nagy többsége úgy gondolta, hogy egy közel kétméteres lábakkal rendelkező húsevő, a becenevén csak „déli vadászként” aposztrofált Australovenator forgatta fel annak idején a környéket. Egy társuk döntésképtelen, egy pedig növényevő párti volt a kérdésben.
Hogy dűlőre jussanak, az ausztrál Queenslandi Egyetem és a liverpooli John Moores Egyetem kutatói német kollégáikkal együtt a gépi tanuláshoz fordultak segítségért. Az 1500 dinoszaurusz-lábnyomon kitanított algoritmus végül a kutatók meglepetésére egy növényevő állatot azonosított a nagy lábnyomok gazdájaként.
Ha az eredmény meglepő is, az nem, hogy az algoritmusok mennyivel jobbak az ilyen jellegű feladatokban, mint maguk az emberek. Ezért használják ezt a technológiát például a képalkotó rákszűrésnél is. A The Register cikke kifejti, a dinoszaurusznyomok azonosítása nem egyszerű feladat, ugyanis az ilyen korú lábnyomok egy része már rossz állapotban van, a széleik elmosódottak, ami megnehezíti a paleontológusok dolgát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
