A tudósok még 2017 augusztusában észlelték a GW170817-es jelet, egy gravitációs hullámot, ami két neutroncsillag ütközése során felszabaduló anyagsugarat jelent. A jelet a Hubble és a Gaia űrteleszkópok néhány nappal azután érzékelték, hogy az ütközés megtörtént, ám a GW170817 látszólag ellentmondott a fizika törvényeinek: a mérések szerint a fénysebesség hétszeresével haladt. Hogy egy ilyen eredmény mennyire rázná meg alapjaiban a fizikát, azt talán mondanunk sem kell. A kutatók éppen ezért vizsgálatba kezdtek, hogy kiderítsék, pontosan mi is történt.

Az anyagnyaláb azután jött létre, amikor a két neutroncsillag összeütközött. Az égitestek egy olyan sűrű elegyet alkottak, hogy az rögtön egy fekete lyukká omlott össze, így a közelben lévő anyagot rögtön elkezdte magába szívni. A Nature-ben megjelent publikáció szerint ezután kezdődött meg a sugárzás a pólusoknál, amit nemcsak a két űrtávcső érzékelt, hanem a világ 70 obszervatóriuma is összehangoltan ezen dolgozott.

Megtalálták a világegyetem eddigi legerősebb mágnesét, 300 milliárdszor erősebb egy hűtőmágnesnél

A kutatók a Tejútrendszerben találták meg azt a neutroncsillagot, amelynek mágneses mezője 60 százalékkal erősebb a korábbi rekorderénél.

A kutatóknak hosszú évekbe telt, mire tisztázták, pontosan mi is történt, és miért tűnt úgy, hogy a Hubble adatai értelmetlenek, de helyesek.

Mint írták, az egyik ilyen sugár majdnem a Föld felé irányult, így a terjedése során kibocsátott fénynek rövidebb utat kellett megtennie, hogy elérjen bennünket. A késleltetés, amely a sugár elülső éléről kibocsátott fény és a kiindulópontja között van, azt az illúziót kelti, hogy a sugárzás a fénynél gyorsabban halad.

A kutatók a sugár látszólagos sebessége és a maximálisan lehetséges sebessége közötti különbség mérésével ki tudták számolni, hogy az milyen szögben áll a Földhöz képest. Ez az eredmény már segített nekik abban, hogy megbecsüljék, valójában milyen közel van a fénysebességhez ez a sugár.

Találtak egy neutroncsillagot az űrben, amit a csillagászok sem értenek

A Sydney-i Egyetem kutatói egy olyan neutroncsillagot figyeltek meg, amely rendkívül lassan forog a tengelye körül. Ráadásul egy olyan régióban bukkantak rá, ahol semmi keresnivalója.

Az eredmények azt mutatták, hogy nem a fénysebesség hétszeresével, hanem „csak” a 99,97 százalékára gyorsult, amikor útnak indult. A kutatók megjegyzik, bár a Hubble adatrögzítése is rendkívül pontosnak bizonyult, a jövőben a James Webb űrteleszkóp még pontosabb megfigyelésekre lesz képes.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.