Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Inváziós szipókás rovarfajok elterjedésének és károkozásának felmérésében kéri a lakosság segítségét az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI).
Az intézkény kutatói két projektet is indítanak e fajok terjedésének és kártételének folyamatos monitorozására. A programok során a kutatók a lakosság bevonásával mérik fel azt, hogy milyen károkat okoz a kiskertekben a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska, illetve egy új idegenhonos inváziós rovarfaj, az élénkzöld lepkekabóca elterjedését is feltérképezik.
A tudósok rájöttek, hogyan lehet távol tartani a poloskákat a lakástól
A poloskák nagyszámú jelenléte igen zavaró tud lenni, főleg akkor, ha a házba is bejutnak. Ahogy közeledik a jó idő, közelednek a poloskás napok is. Épp ezért mutatjuk be amerikai kutatók tanulmányát, melyben kikísérletezték, mekkora az a hézag, amin már nem tudja átpréselni magát az állat.
A kutatók arra kérik a lakosságot, hogy aki zöld vándorpoloska vagy ázsiai márványospoloska egyedet lát, töltse ki az ide kattintva elérhető online kérdőívet, és lehetőség szerint küldjön fotót a rovarokról az invaziospoloska@gmail.com címre. A fajok azonosítását a kérdőívben található ábrák segítik. A felmérés alapján a kutatók pontosabb képet kaphatnak a két faj károkozásáról, az eredményeket pedig specifikus védekezési módok kidolgozásához használják fel a jövőben.
A kutatók emellett azt kérik, hogy, aki élénkzöld lepkekabócát lát, az a megfigyelés adatait a hemiptera@atk.hu e-mail címre küldje el.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése.
Ezek a fajok előre nem megjósolható változásokat indítanak el az őshonos életközösségekben, többen közülük potenciális mezőgazdasági kártevők.
Mint felidézték, a két inváziós címerespoloska-faj a 2000-es évek elején jelent meg Magyarországon. A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) azóta az ország minden régiójában elterjedt.
Mindkét faj sokféle növénnyel táplálkozik (polifág), amelyek között nagy arányban szerepelnek kertészeti kultúrában termesztett haszonnövények is, például paradicsom, paprika, alma, cseresznye. Bár a károkozásukra vonatkozóan korábban is közöltek adatokat, a kártétel jelenlegi országos mértéke pontosan nem ismert. Szóbeli közlések, illetve a közösségi médiában megjelenő bejegyzések és hozzászólások alapján valószínű, hogy a két faj jelenleg a kiskertekben okozza a legnagyobb problémát.
Tényleg ilyen pofonegyszerű lenne a megoldás a poloskák ellen?
Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - véli Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Amerikai kutatók pedig nemrég egy másik, hasonlóan egyszerű védekezési felfedezést tettek.
A lepkekabóca kapcsán azt írták, hogy az elmúlt években megjelent új, nagy testű idegenhonos rovarfaj könnyen felismerhető élénkzöld színéről és széles elülső szárnyairól. Eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában a szintén idegenhonos inváziós fajként ismert amerikai lepkekabócával alkot közösségeket. A soktápnövényű élénkzöld lepkekabóca főleg a szőlőültetvényekben okozhat gazdasági problémát, mivel tojásait a fiatal hajtásokat tojócsövével felhasítva a növényi szövetekbe rakja le. Ez hegesedéssel, a hajtás elhalásával járhat, valamint a seben keresztül könnyebben juthatnak be bakteriális vagy gombás fertőzések.
A kutatók megjegyezték, hogy az élénkzöld lepkekabóca jelenléte Európában és azon belül hazánkban egyelőre nem okozott problémát, a potenciális kártétel miatt azonban fontos terjedésének nyomon követése.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
