A legfiatalabb magyar internetezőkről készült könyv, mely igyekszik megmutatni, miért lógnak annyit a fiatalok a mobiljukon, és hogy mit fogyasztanak rajta. Guld Ádámmal, A Z generáció médiahasználata című kötet szerzőjével beszélgettünk.
„Nem egy kutató úgy fogalmaz, hogy a média a vallás szerepét veszi át egy szekularizált világban. (...) Segít megbirkózni a világ nehézségeivel, identitást formál, közelebb hozza a társadalom különböző szegmenseit, a megemlékezés és a hagyományőrzés virtuális terévé alakul át” – olvasható Guld Ádám médiakutató könyvében arról, hogy milyen jelentőséggel bír a média, kiváltképpen a közösségi média az emberek életében. Az online világ identitásformáló mivoltát pedig a legfiatalabb, aktívan internethasználó generáció képén keresztül lehet igazán megmutatni, erre vállalkozik az A Z generáció médiahasználata című kötet.
Az 1995 és 2010 között született, jelenleg tinédzseréveiket taposó korosztály ugyanis az internet első bennszülött nemzedéke, ügyeiket legszívesebben okostelefonon intézik, és bár stabilitásra és biztonságra vágynak, a munka világában gyors munkahely- és karrierváltások jellemzik őket leginkább. Viselkedésüket és fogyasztási szokásaikat érdemes vizsgálni, de nem csak azoknak a marketingeseknek, akik hirdetésekkel akarják őket bombázni. „Van egy sor olyan aktuális probléma, amit érdemes közérthetőbben elmondani, például a harmincas, negyvenes éveikben járó, fiatal gyereket nevelő szülőknek, akik nyitottak a média világára, és tudni szeretnék, mi vár a gyerekükre, ha nagyobb lesz. A másik csoport a szakmájukból kifolyólag érintett emberek, akik fiatalokkal foglalkoznak, például a pedagógusok” – mondta el kérdésünkre Guld Ádám arról, kiknek szánja elsősorban a könyvét.
Az új keletű anglicizmusokban bővelkedő, de azokat rendre megmagyarázó könyvben organikusan mosódik össze a nemzetközi trendkitekintés és a hazai viszonyok bemutatása. Nem véletlenül – magyarázza a szakember –, a Z generáció ugyanis az első igazi nemzetközi, interkulturális generáció,
a szocializációjuk folyamatát nagyrészt egy olyan digitális térben töltik, aminek nincsenek határai, átjárható.
A fiatalok döntő többsége ugyanazokat a sorozatokat nézi, ugyanazoknak a kulturális hatásoknak vannak kitéve az online térben.
Keleti oldal, nyugati oldal
Vannak azért jelentős különbségek is. „Míg a nemzetközi Z generációt jobban foglalkoztatja a klímakérdés, addig Magyarországon a fiataloknak ez nem prioritás.” Ez a jelenség pedig szoros összefüggésben van az életszínvonallal. Ha stabil, kiegyensúlyozott anyagi környezetben nőnek fel, ahol a fogyasztásnak nem az a korlátja jellemzően, hogy nincsen pénz, hanem hogy eldönthetem, hogy mire költöm, az egyfajta tudatosság, aminek a része a környezetvédelmi kérdések szem előtt tartása.
Magyarországon a gazdasági háttér, a pénzügyi helyzet sok családnál problémásabb, nehezebb. Ezt a fiatalok nem is feltétlenül tapasztalják meg ennyire hangsúlyosan, mert
ők így még mindig abban a szakaszában vannak a fogyasztói társadalomnak, ahol a fogyasztás a fontos, az a hangsúlyos és identitásképző, nem pedig a környezetvédelmi szempontok.
Ezt sem lehet persze mindenkire általánosítani. Guld Ádám úgy látja, hogy a nagyvárosi közép- vagy felső középosztály fiataljai, akik jó családi háttérrel rendelkeznek és jó oktatási intézményekben tanulnak, ott sokkal jellemzőbb itthon is a környezettudatosság.
Bármennyire is szorosan követik az újdonságokat, 1–2 éves csúszásban vannak a fiataljaink a nemzetközi trendekhez képest – de ez mindig is így volt. A 2022-es legfrissebb kutatások szerint
a Z generáció számára világszinten a legnépszerűbb platform sorban az Instagram, Snapchat és a TikTok. Magyarországon még mindig a Facebook, a YouTube és az Instagram hármasa vezeti a toplistát.
Nemzetközi viszonylatban hátrébb szorult az élmezőnytől a Facebook és a YouTube, megfigyelhető ugyanis az a trend, ahová a szülők beteszik a lábukat, az többé nem jó parti a fiatalok számára. A TikToknak még megvan ez a titkos varázsa – olvasható a könyvben – de ha felfedezik maguk számára az idősebb generációk, a fiatalok vélhetően onnan is továbbállnak.
„Lehet, hogy nem csak te hívod a gyerekedet édesemnek" - a szülők harmada nem lát feladatot a gyerekek digitális felkészítésében
Közel kétszer annyi 7-8 éves gyereknek volt tavaly mobiltelefonja, mint 2017-ben - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatásából. Ártalmakkal is hamar találkoznak a neten, de a felmérés biztató eredménye, hogy a szülők aktív érdeklődése gyerekeik online tevékenysége iránt mérhetően csökkenti a fiatalokra leselkedő online kockázatokat.
TV Maci helyett
Szembetűnő, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalak kép- vagy videómegosztó fókuszúak, utóbbiból is leginkább az a preferált, minél rövidebb, színesebb, gyorsabb. A Facebookon még mindig túl sok a szöveg és az már az érettebb korosztály platformja, a YouTube pedig a hosszabb formátumok terepe. A Facebook Messengere ugyan továbbra is népszerű kapcsolattartó platform, de sok fiatal úgy használja, hogy maga a fő Facebook app nincs letöltve a telefonjára.
A Z generáció figyelmét csak néhány másodpercre köti le egy-egy tartalom, nehéz igazán mélyen odafigyelniük valamire. Ez a viselkedés tulajdonképpen válasz is az őket körülvevő fullasztó ingertúlkínálatra, amiben megtanultak úszni.
Az interneten mindig van valamilyen új tartalom, a streamingszolgáltatók dúskálnak a filmekben és sorozatokban, ezért nem egyedi eset, hogy az időhiány és a médiatartalom mennyisége miatt 2–3-szoros gyorsításban fogyasztanak videós tartalmat a fiatalok, és ezért is kedvelik annyira a 10 másodperces TikTok-videókat.
Nagy meglepetést így nem okoz, hogy nem néznek televíziót. Ezt a tevékenységet cikinek, a szüleik generációjának vagy idősebbeknek tulajdonítják, ráadásul összeegyeztethetetlen az életükkel az, hogy egy műsor csak bizonyos időpontban elérhető. Viszont nagyon is ismerik a televíziós tartalmakat. Guld Ádám kutatásairól mesélve elmondta, hogy ez csak az utánkérdezéses vizsgálatokkor derült ki. Arra ugyanis tudtak válaszolni, kik a legismertebb emberek Magyarországon, melyek azok a csatornák, amiket a legtöbb ember ismer és azokon milyen műsor megy. Kirajzolódott, hogy a Z generáció nagy része fogyaszt televíziós tartalmakat, csak azokat más okoseszközökön teszik, nem a hagyományos televíziókészüléken. Persze ezt sem kizárólagosan teszik, pásztázó figyelmük folyamatosan ugrál a médiatartalmak, hol a mobil, az internet és a televízió között.
Magyarok a mobiljukon: vihar is jöhet, meg szerelmes chatüzenet is, csak legyenek már ingyen
Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából. A magasfokú okostelefon-penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk - ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben.
A könyv érinti még a közösségi médiával kapcsolatos veszélyeket is, itt a szerző részletesen kitér a toxikus testképmintákra, az online pornóoldalak mentális egészségre gyakorolt hatására és a fiatalok elmagányosodására, melyet elfed a bizalmas barátokként kezelt influenszerek jelensége. A jövő pedig – ehhez a mostani helyzethez képest – meglepően pozitív színezetű. A virtuálisvalóság-eszközök megjelenése mellett izgalmasan átalakul az influenszerség intézménye, emiatt a közösségi oldalak közül előretörhet az egyik olyan, amelyről most még elképzelni sem tudnánk ezt.
Guld Ádám – A Z generáció médiahasználata (Libri, 4299 Ft)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.