Turing Londonban jött a világra egy Indiában szolgáló tisztviselő második fiaként. Szüleinek távoli állomáshelye miatt testvérével egy ismerős házaspárnál nőtt fel Angliában. Az éles eszű kisfiú mindössze három hét alatt tanult meg olvasni, de leginkább már akkor is a számok és a fejtörők érdekelték. Neves iskolákba járt, ahol kitűnt zseniális matematikai gondolkodásával, a humán tárgyakban azonban nem jeleskedett. 1931-ben felvették a híres cambridge-i King's College-ba, 1936-tól két évig az amerikai Princeton Egyetemen tanult, PhD-fokozatának megszerzése után visszatért Angliába.

Már egyetemistaként elhatározta, hogy egy „agyat fog építeni”.

Az „univerzális Turing-gépet” leíró cikkét 1936-ban jelentette meg. A Turing-gép úgynevezett absztrakt automata, amely informatikailag a számítógépek leegyszerűsített modelljeként, matematikailag egy öt-tíz elemből álló halmazrendszerként definiálható. Turing volt az első, aki „adatok” formájában akart programokat adni a gépnek, hogy az a mai számítógéphez hasonlóan egyidejűleg több feladat elvégzésére is képes legyen.

A második világháború kitörése után, 1939-ben csatlakozott a brit katonai hírszerzés Bletchley Park-i kódfejtő központjához. Itt az ő vezetésével sikerült feltörni a nácik megfejthetetlennek hitt, híres Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak. A kódok feltörése siettette a németek háborús vereségét, százezrek életét menthette meg.

Turingot 1945-ben a hazának tett szolgálataiért VI. György király a Brit Birodalom tisztjévé avatta. Titkosszolgálati tevékenysége az 1970-es években került nyilvánosságra, a kódfejtéssel kapcsolatos innovatív matematikai értekezéseit csak 2012 áprilisában tették hozzáférhetővé.

1945-48 között Londonban dolgozott az Automatic Computing Engine (ACE) programon, az ACE, a világ akkori leggyorsabb számítógépe tervei alapján 1950-ben épült meg. Elméleti munkákat is publikált, 1947-ben közzétett okfejtésében elsőként írt a „számítógépes intelligenciáról”, ezzel a mesterséges intelligencia egyik első elméleti megalapozója lett. 1948-tól a manchesteri egyetemen kollégáival kidolgozták a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester 1-et. 1950-ben megjelent Számítógépek és intelligencia című elméleti munkájában először írta le a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékát, az úgynevezett Turing-tesztet.

1951-es felvétel, most meghallgathatja: sikerült helyreállítani a világ első számítógéppel készült zenéjét

65 évvel ezelőtt Alan Turing Mark II-es gépére írtak egy programot, amivel egy komplett dallamot játszott le a számítógép.

Matematikai tehetségét a morfogenezis területén is kamatoztatta, azt próbálta megfejteni, hogyan alakulnak egyes formatípusok az állat- és növényvilágban, például a zebra csíkjai vagy a tehén foltja, ezek elmélete ma is foglalkoztatja a kutatókat. Szenvedélyes sakkozó lévén sakkprogramot is írt, amelyet egy általa szimulált komputeren futtatott.

Turing saját neméhez vonzódott, de a korabeli Nagy-Britanniában ezért börtönbüntetés járt, így hajlamát titkolnia kellett. Karrierje 1952-ben tört derékba, amikor feljelentést tett, hogy újdonsült, 19 éves partnere betörőket juttatott a házába. A nyomozás során beismerte kettejük szexuális kapcsolatát, ezért perbe fogták. Ő a börtönbüntetés és az önkéntes kémiai kasztráció közül az utóbbit választotta, a kezelés azonban kellemetlen testi elváltozásokat okozott az addig sportos testalkatú férfinál.

Bankjegyre kerül a mesterséges intelligencia atyja, akit homoszexualitása miatt meghurcoltak

Utólagos kegyelemben részesítette a brit kormány a korábbi évtizedekben homoszexualitása miatt elítélt több tízezer embert, miután kedden életbe lépett az erről elfogadott törvény.

A zseniális tudóst két évvel később, 1954. június 8-án holtan találták lakásán, mellette egy félig megevett alma hevert. A vizsgálat szerint halála az előző napon, ciánmérgezéstől következett be, a halottkémi jelentés öngyilkosságot állapított meg. A feltevések szerint a mérget a gyümölccsel fogyasztotta el, de az alma cianid-tartalmát nem vizsgálták meg. Egyesek szerint azonban véletlen mérgezés történt, és akadnak, akik úgy vélik, a tudóst megölték, nehogy véletlenül államtitkokat árulhasson el. A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve padon ülve ábrázolja, almával a kezében.

Miért került a harapás az Apple logójába?

Steve Jobs halála után újra felelevenítették az Apple kultikus logójának történetét - olvasható az Urban Legends legendavadász oldalon.

Turing a legbonyolultabb intelligenciatípusok, az emberi és a mesterséges intelligencia, valamint a katonai felderítés (angolul: intelligence) mindegyikében megváltoztatta a világ arculatát. Jogi rehabilitálása csak évtizedek után történt meg, 2009-ben a brit kormány bocsánatot kért a vele szemben tanúsított embertelen bánásmódért, 2013-ban királyi kegyelemben részesült.

Emlékére 1966-ban a tekintélyes amerikai Association for Computing Machinery (ACM) társaság díjat alapított a számítástechnika tudományának fejlődéséhez kiemelkedő munkával hozzájáruló szakemberek elismerésére. A királyi kegyelem után hazájában is megtört a jég, róla nevezték el a 2015-ben létrehozott, a Big Data jelenséggel és algoritmuskutatással foglalkozó tudományos intézetet.

30 ezer forintért vett egy ósdi kütyüt a bukaresti bolhapiacon, aztán 13,7 milliót kapott érte

Igazi kincsre lelt egy gyűjtő az egyik bukaresti bolhapiacon. Az eladó aligha sejtette, hogy pontosan mit árul. A tárgy elsőre egy ósdi írógépnek tűnik.

Turing nevét sokan az életéről készült, 2014-ben bemutatott Kódjátszma című filmből ismerték meg, a Benedict Cumberbatch főszereplésével forgatott film nyolc Oscar-jelölésből a legjobb forgatókönyvért odaítélt díjat hozta el.

A matematikus kézírásos jegyzetfüzete 2015-ben 1 millió 25 ezer dollárért (288 millió forintért) kelt el egy árverésen. A 2021. június 23-án, Turing születésnapjára forgalomba hozott új 50 fontos bankjegyen arcképe mellett a modern számítástechnika alapjait lefektető 1936-os írásából származó matematikai képletek, az Enigma-kód feltöréséhez használt gépek műszaki rajzai, illetve egy – a gépi intelligenciával kapcsolatos – Turing-idézet is helyet kapott.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.