Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora nemrég apokaliptikus képet festett arról, hogy mi vár a civilizációra néhány évtizeden belül. A Szkeptikus Társaság szerint azonban a vegyész-légkörkutató több tudományos tényt is figyelmenkívül hagyott, amikor a jövőről beszélt.
Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora nemrég a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy hiába áltatjuk magunkat, már nem tudjuk visszafordítani azokat a folyamatokat, amelyek miatt a civilizációnk néhány évtizeden belül összeomlik. Az interjúra most a Szkeptikus Társaság tagjai válaszoltak egy hosszú blogbejegyzés formájában.
A szerzők szerint – akik között növénybiológus, táplálkozástudományi szakember, biológus, biológiatanár, környezettantanár, geológus, hidrológus, földrajztanár, jogász, filozófus, fizikus, biofizikus, villamosmérnök és bolygókutató is – Gelencsér szavai nem a tudomány jelenlegi állását tükrözik. Éppen ezért az előrejelzésével nem tudnak egyetérteni, az viszont igaz, hogy komoly problémákkal áll szemben az emberiség, amelyekre sürgősen megoldást kell találjunk. Kiemelik, azzal sem tudnak egyetérteni, hogy a cikkben említett nyersanyagok helyettesíthetetlenül elfogynának, és azzal sem, hogy a legtöbb zöld kezdeményezés zsákutcát jelent.
Azt ugyanakkor a Szkeptikus Társaság is elismeri, hogy a fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk, illetve tartósabb termékekre és takarékosságra, a pazarlás azonnali visszaszorítására van szükség.
A bejegyzésben ezután sorra veszik azokat a legfontosabb témaköröket, amelyekről Gelencsér is beszélt az interjú során.
Az élelmezés kapcsán a Társaság úgy látja, hogy lesz ugyan élelmiszer, ám az élelmezés mai formája – a gasztronómia is – jelentősen meg fog változni. Ez ugyanakkor szerintük egy természetes folyamat, ami a történelem során már többször is megfigyelhető volt. Az viszont nagyobb probléma, hogy jelenleg a világon minden tizedik ember éhezik, és a számuk 2030-ra valószínűleg tovább nő. A termőtalajjal kapcsolatban úgy vélik, valóban több szerves trágyázásra, a komposzt visszaforgatására lenne szükség, az ugyanakkor nem igaz, hogy a földek már kimerültek volna. Ahogy azt is egy klasszikus tévhitnek tartják, hogy a mai növényekben már alig van tápanyag – a kutatások szerint ugyanis a 20. században ennek mértéke lényegében nem változott.
A nyersanyagok kapcsán a Társaság tagjai kifejtik: a bányászott és felhasznált nyersanyagok újrafelhasználása valóban energiaigényes, azonban úgy vélik, nyersanyagtól függően
megfelelő kezelés esetén a hulladékból még mindig könnyebb lehet kinyerni a nyersanyagokat, mint bányászat és azt követő egyéb bonyolult feldolgozási eljárások útján.
Példaként az alumínium előállítását említik: az újrahasznosítás huszadannyi energiába kerül, mint a bauxit feldolgozásával ugyanezt elérni. Az újrahasznosításért már hétköznapi emberként is sokat tehetünk, például azzal, ha leadjuk a használt elektronikai eszközeinket. De a Passzold vissza tesó! is egy elég jó kezdeményezés erre.
A Szkeptikus Társaság szerint az sem valószínű, hogy az emberiség kifogyna a foszforból.
„A US Geological Survey 2021-es jelentése szerint 2020-ban 223 millió tonna volt a világon összesen kitermelt foszforit mennyisége, a becsült globális készletek azonban nagyjából 71 milliárd tonnára rúgnak. Ez ugyebár változatlan kitermelési ütem mellett kb. 300 évre elegendő készletet jelent”
– olvasható a blogon, ahogy az is, milyen megoldásokkal lehetne visszafogni a foszforfogyasztásunkat.
Gelencsér az interjúban arról is beszélt, hogy az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol. A társaság az energiatermelés kapcsán megjegyzi, hogy a rektor mindezzel zárójelbe tette az elmúlt 30-40 év fejlesztési eredményeit, és azt sugallja, hogy felesleges bármilyen megoldással előállni, az úgysem segít a helyzeten. A történelemben a korábbi olajhiány miatt sem omlott még össze a civilizációnk, és amellett, hogy nem tűnik úgy, hogy elfogyna, már számos alternatívát találtak ki a mérnökök.
A napelemek megtérülési ideje még a kevésbé modern gyártással is 4 év – Gelencsér szerint 6 –, a modern technológiát is bevetve azonban ez akár egy évnél is kevesebb lehet. Emellett azt sem tartják igaznak, hogy a napelemek csak legfeljebb 25 évig lennének használhatók, a gyártók ugyanis 20-25 éves garanciát vállalnak rájuk, ami arról szól, hogy ennyi idő alatt nem csökken a névleges teljesítmény 80 százalék alá. De a bejegyzésben ugyanígy megcáfolják Gelencsér szélenergiával, vagy épp a kémiai akkumulátorokkal kapcsolatos pesszimizmusát is.
Az atomenergia kapcsán arról olvashatunk, hogy az urántartalék csak akkor lesz 100 évnél kevesebb időre elég, ha a kitermelés nem lesz gazdaságosan kitermelhető. És akkor még a fúziós erőművekben rejlő lehetőségekről nem is beszéltünk.
Áttörést értek el az amerikai tudósok a fúziós energia előállításában
Az amerikai Lawrence Livermore National Laboratory kutatói 192 lézernyaláb segítségével bombáztak egy apró gömböt, amiben a hélium izotópjait helyezték el. Az eredmény lenyűgöző lett.
A Szkeptikus Társaság megjegyzi, hogy a fenti példák azt mutatják, hogy ha az emberiség nem tesz semmit a pazarlás megszüntetéséért vagy a jövőbeni boldogulásért, az valóban katasztrofális következményekkel járhat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
