Magyarországon eddig több mint 2600 civil drónfelhasználót és közel 6 ezer drónt vettek nyilvántartásba, azt azonban a rendőrség sem tudja, hányan lehetnek azok, akik a regisztráció vagy pilótavizsga nélkül használnak ilyen eszközt.
A „távpilóta” képesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamra mostanáig Magyarországon nagyjából 3400-an regisztráltak, az azt követő vizsgára azonban csak 1500-an mentek el a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontba. Vizsgázni azért kell, hogy bizonyos drónokat, azokat, amelyek
- adatrögzítővel, például kamerával, mikrofonnal vannak felszerelve,
- felszállótömege nagyobb mint 120 gramm,
- képesek több mint 100 méterre repülni kezelőjüktől,
legálisan lehessen röptetni. Összehasonlításképpen: Ausztriában 8200 körül van a regisztráltak száma, közülük 3300-an magyar állampolgárok – derült ki a rendőrség szerdai, a civil és az állami drónhasználat szabályairól szóló sajtótájékoztatóján. Bunya Tamás, a Készenléti Rendőrség légirendészeti szolgálatának drónszakértője szerint azért népszerű a magyarok körében az osztrák vizsga, mert az ingyenes, míg itthon díja van, 4600 forintot kell érte fizetni.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/b591e001-7717-47cb-aede-a45b241be9df.jpg)
A vizsga azonban még nem elegendő ahhoz, hogy egy repülés az ilyen eszközökkel jogszerű legyen. A tavaly év eleji jogszabályváltozások nyomán a polgári felhasználók számára is kötelezővé vált például a drónjuk nyilvántartásba vetetése. Ezt a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (korábban: Innovációs és Technológiai Minisztérium) kell kérvényezni, a múlt héten 2622 civil felhasználó és 5940 drón szerepelt a rendszerben – ismertette az adatokat Bunya Tamás.
A pilótáknak emellett felelősségbiztosítást is kell kötniük, használniuk kell a MyDroneSpace nevű mobilapplikációt, ha pedig lakott terület fölött akarnak drónozni, eseti légteret kell igényelniük. Ez utóbbi kifejezetten hosszadalmas művelet és rengeteg adminisztrációval jár.
Az eseti légteret a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya jelöli ki 30 napos határidővel, tehát a reptetés előtt legalább ennyivel kell benyújtani a kérelmet, megadva benne azokat a koordinátákat és magasságot is, amelyek között mozgatni szeretné a járművét. Bizonyos esetekben az sem elég, ha a HM megadja az engedélyt: repülőterek vagy például kritikus ipari létesítmények közelében végzett repülésekhez az egyes objektumok üzemeltetőjétől is hozzájárulást kell kérni.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/acbb8b3f-38c6-4b08-8de8-238726082109.jpg)
Repkedni lakott területen kívül sem lehet szabadon, országszerte ugyanis számos olyan terület, épület van, amelyek környékére civilek nem küldhetnek drónt. Ilyen például a ferihegyi repülőtér, a Parlament vagy a paksi atomerőmű. Embertömeg fölé sem szabad drónt küldeni. Az eseti hatósági légügyi korlátozásokat a rendőrség 24 órával a bevezetésük előtt közzéteszi.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy nem világos, mi számít lakott területnek a drónozás szempontjából, külön erre vonatkozó meghatározás ugyanis a légi közlekedéssel kapcsolatos jogszabályokban nincsen. Amikor erről a problémáról kérdezték, Bunya Tamás úgy reagált: itt nem a rendőrség illetékes, ők csak jogalkalmazók, a kérdés megoldása viszont a jogalkotók feladata.
A szakértő hangsúlyozta: a drónhasználat szabályozását a drónok terjedése és ennek nyomán a légtér egyre nagyobb leterheltsége, illetve a személyi biztonság igényli.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/ef819258-91de-4ec2-aed9-16cdf3d168c5.jpg)
Azt Bunya Tamás nem tudta megmondani, hogy hányan lehetnek azok, akik Magyarországon anélkül használnak drónt, hogy nyilvántartásba vetették volna, vagy maguk letették volna a vizsgát. Arra a kérdésre, milyen büntetésre számíthat, akit például engedély nélküli drónozáson kapnak lakott területen kívül, a tájékoztatón elhangzott:
mivel nagyon friss a szabályozás, a rendőrség a betartatásában a fokozatosság és az arányosság elvét alkalmazza. Jelenleg az esetek túlnyomó többségében a hatóság az intézkedések legenyhébb formáját, a figyelmeztetést alkalmazza, mert időt szeretne hagyni a felhasználóknak a tájékozódásra.
Bunya Tamás arról is beszélt, hogy az állami, így a rendőrségi drónok használatára még szigorúbb szabályok vonatkoznak. A hatóság munkáját számos területen segítik ezek az eszközök: a határvédelemben, rendezvénybiztosításnál, közlekedési szabálytalanságok kiszűrésénél. A rendőrség 43, DJI márkájú drónt üzemeltet, amelyek repülési ideje 30-35 perc, kameráik harmincszoros optikai és hatszoros digitális zoommal rendelkeznek.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/cd8b5391-4fdf-48aa-b636-d67ddc15b8da.jpg)
A rohamosan fejlődő ágazat résztvevőinek képviselőjeként részt vett az eseményen Drotár István, a Magyar Drónkoalíció szakmai vezetője is, aki elmondta: az a céljuk, hogy érdekképviseletként működjenek és az illetékesekkel való együttműködéssel hozzájáruljanak a biztonságos és hatékony drónhasználathoz. Elmondta: a felhasználók visszajelzései alapján igyekeznek javaslatokkal segíteni jogalkotót a jogszabályi környezet praktikusabb kialakításában a hatékony, környezetkímélő és a magánélet védelmét szem előtt tartó drónhasználat érdekében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)