Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokat pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ digitális gazdasági szövetség szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel.
Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó kutatásából.
A visszaesést a szakértők szerint egy minőségi változás, a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is érintette.
2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.
A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a technológiai és természettudományos (STEM) és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb mint 38 százaléka volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.
Tovább súlyosbodhat az informatikushiány
Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon. „Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet” – mondta Vinnai Balázs.
A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.
Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma. „A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt” – idézi az IVSZ közleménye Vinnai Balázst, a szervezet elnökét. Szerinte különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM-, mind az informatikatanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához.
Az IVSZ megoldási javaslatai
Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványa több javaslatot is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését ugyancsak korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítése érdekében.
Az IT-szakokra jelentkezők számát a szervezet – az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közös konzorciumban zajló Programozd a jövőd című programjának már bevált elemei mellett – nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt célszerű helyezni a nem informatikai szakokon az olyan interdiszciplináris képzések elindítására, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.
„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra” – mondja Vinnai Balázs. Az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitáliskompetencia-minimum bevezetését javasolja.
A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükség van egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem IKT-szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, hogy miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik a digitális transzformáció nyertesei közé szeretnének tartozni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
